Központ
2017. november 20. hétfő, Jolán
Havazás
Hétfő
Havazás
Havazás
Holnap
Havazás
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Székelyudvarhely magyar templomai

Nagy-Bodó Tibor november 2, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámunkból – befejező rész)

Udvarhely lakosságának jelentős része a fejedelemség korában is katolikus volt, és vallásuk megőrzésében a XVII. században a jezsuiták működése mellett bizonyára nagy szerepet játszott a marosszéki, csíki és kelet-háromszéki boszniai obszerváns – szalvatoriánus – ferences barátok missziója is. Az 1690 utáni rekatolizációs törekvések megteremtették az udvarhelyi házalapítás feltételeit is. Egyfajta, rendkívülien ritka módon kialakult tér-idő-kapszulaként működve, Székelyudvarhely városközpontja azt a hajdani, és egykor fölöttébb valós világot idézi meg és villantja ma is folyamatosan föl, ami egykor az Osztrák-Magyar Monarchia volt.

Emlékeztető, avagy az udvarhelyi városközpont

A székely Anya-szék legfontosabb urbanisztikai településének megigéző varázsát és lenyűgözően ellenállhatatlan vonzását nem utolsósorban az az első világégést megelőző, történelmi hangulat biztosítja, amely a meglehetősen nagy kiterjedésű központot óhatatlanul uralja.

Egyfajta, rendkívülien ritka módon kialakult tér-idő-kapszulaként működve, Székelyudvarhely városközpontja azt a hajdani, s egykor fölöttébb valós világot idézi meg és villantja ma is folyamatosan föl, ami egykor az Osztrák-Magyar Monarchia volt.
Ebből a tényből kifolyólag a városközpont méltán szolgálhatna különböző városi játékok megrendezésének avagy történelmi filmek forgatásának a színhelyéül is.
A belváros többnyire tömör, sűrű beépítésű, magjához lazább, újabb és korszerűbb városnegyedek társulnak az 1960-as évek tömeges lakásépítkezéseinek a következtében.

A Szent Miklós plébániatemplom

A városközpont fölé büszkén emelkedik Székelyudvarhely Szent Miklósnak ajánlott római-katolikus plébániatemploma és a mellette álló plébániai épületek.


A ma álló plébániaépületek magvát az a jezsuita kolostor alkotja, melyet még a XVIII. század elején visszatelepedő atyák építettek, és amely felhasználhatta azt az épületet is, amelyet Sámbár Mátyás jezsuita javíttatott 1651-ben.

A homlokzatán látható hatalmas festett napóra latin nyelvű 1832-es kronosztichonja a Jánosi Elek plébános idejében zajló épületújításról értesít. A templom mellett és mögött a temető terül el, számos kereszt és szív alakú síremlékkel a XVIII-XIX. századból.

Johannes Haas városrajza őrzi az épületegyüttes formáját

A mai templomépület előzményéről a szöveges források alapján kevéssé alkothatunk fogalmat, de Johannes Haas 1734-es városrajza megőrizte az épületegyüttes vázlatos formáját.
Weisz Attila munkájából tudjuk meg, hogy a hajó-szentély térfűzésű, tipikusan középkorinak látszó templomhoz nyugaton egy portikusz járult, és a torony nem a templomhoz, hanem az épületet övező kerítésfalhoz csatlakozott. A torony sisakja négy fiatoronnyal rendelkezett.
Könnyen meglehet, hogy ebben az esetben is egy szabálytalan ovális alaprajzú védőfalról és annak kaputornyáról van szó, mint számos székelyföldi település középkori vártemplománál.

A Szent Miklós templom elé monumentális lépcsősor vezet

Az épület nyugati homlokzatához karcsú, hagymasisakos torony csatlakozik.
A templom alaprajza jellegzetesen barokk: a hosszház három hajóra oszlik, a keskeny, és a főhajónál rövidebb mellékhajók terét karzatok töltik ki.

A széles főhajó folytatásában a kevéssel keskenyebb és alacsonyabb, poligonális szentély áll, míg a két mellékhajó folytatásában egy-egy hosszú, a szentélyből nyíló sekrestye található.

A templom főhomlokzata mélységében lépcsőzetesen tagolt, hiszen a toronnyal ellátott főhajó-homlokzat a mellékhajók nyugati fala elé ugrik.

A főkapu kerete enyhén kidomborodik a torony homlokzatából, a két oldalsó pilasztert golyvázott párkány koronázza.

A fent említett szerző szakvéleményezése szerint a főhomlokzat visszafogottan díszített, ablakai szegmensívesek. A főhajóba – a tornyon keresztül – és a mellékhajókba külön ajtók nyílnak a főhomlokzatról.
Az oldalhomlokzatok díszítetlenek, csak a mellékhajók karzatainak ablakai tagolják. A szentély két oldalsó, ferde falán egy-egy magas ablak világít.


A templom értékei

A templom berendezésének legértékesebb elemei az egységesen fehér alapon aranyozott színű főoltár, négy mellékoltár – kettő a főhajóban és egy-egy a mellékhajók végeiben – és az egyik pillérhez támasztott szószék.


A Szent Miklósnak ajánlott főoltárt négy, félkörbe állított monumentális oszlop határozza meg, melyeken aranyozott indadísz szalad fel.

A két középső oszlop között látható az oltár Szent Miklóst ábrázoló, Veres Mátyás kolozsvári festő által festett, a főoltár művészi minőségétől nem sokkal elmaradó képe, mely jóval az oltár előtt, 1780-ban készült.

Az oszlopok tetején az evangélisták aranyozott szobrai láthatóak, az oltár csúcsán két angyal a keresztet tartja.
Lent, az oszlopközökben négy jezsuita szent faszobra kapott helyet.


A szobrok az 1940-es években még a plébánián állottak, mai elhelyezésük valószínűleg megfelel az oltár eredeti koncepciójának.

A szószék

A szószék is igen gazdag művészi faragásokban, és azonos felépítésű a gyulafehérvári székesegyház és a szamosújvári örmény nagytemplom, szintén Hoffmayer Simon által faragott katedráival.

Öblös kosarát három domborműves, aranyozott jelenet ékesíti, a Halottak feltámadása, A magvető és Mózes vizet fakaszt a sziklából.
A szószék hátlapján az Apostolok küldetése látható, a hangvető csúcsára Szent Pál apostol alakja került.

Az unitárius gyülekezet első lelkésze

Székelyudvarhelyen az unitarizmus csak a XIX. század második felében, 1872-ben tudott szervezett egyházközséggé alakulni, körülbelül nyolcvan-kilencven taggal.

Kisgyörgy Sándor kénosi lelkész volt az újonnan alakult gyülekezet első beszolgáló lelkésze, aki 1872. október hatodikán az akkori székház termében tartotta meg beköszöntő beszédét.

Az egyházközség még 1888-ban telket vásárolt 4 ezer koronáért templomhelynek, 1891-ben pedig Ferencz József püspök és id. Daniel Gábor főgondnok aláírásával gyűjtőívet bocsátottak ki.

A gyűjtés öt éven keresztül folyt és mintegy 7200 korona gyűlt össze, azonban ez még mindig kevés volt az építkezések elkezdéséhez.

A templomépítés ügyének újabb lökést adott Tóthné Benkő Zsuzsánna asszony, aki 1894. február hetedikén kelt végrendeletében általános örökösévé a székelyudvarhelyi unitárius egyházközséget tette.

Kezdetben az istentiszteleteket magánházakban tartják

Kovács Árpád összeállításából derül ki, hogy az udvarhelyi unitáriusok templom hiányában, kezdetben az istentiszteleteket Bodrogi Áronné Bethlen utcai házában, aztán a László Domokos, majd a Sándor Mózes lakásán tartották.

1888-tól a Bethlen utcában vásárolt ház egyik szobájában, majd a Vánky-féle házban, végül pedig a Tóth Ferencné által adományozott házban. Amikor ezek szűknek bizonyultak, akkor a városháza nagytermében voltak az istentiszteletek.

Az első templomterv 1891-ben készül el

Az első templomtervet id. Daniel Gábor készíttette el 1891-ben, ezt azonban az időközben megváltozott területviszonyok között nem fogadta el a főhatóság. 1901-ben Diószeghy Sámuel is készített egy tervet, ami szintén nem került kivitelezésre.
Végül az egyházközség Pákei Lajos kolozsvári építészhez fordult, aki 1902-ben elkészítette a templom tervét, melyet az unitárius egyház fő irányító szerveként működő Egyházi Képviselő Tanács jóváhagyott.

Amit a templomról tudni kell

Az istenháza építésekor még többnyire alacsony, tornácos házak uralták a templom környezetét, nem messze innen pedig a „nagypiac” fogadta a vásárra besereglő vidékieket.

A kelet-nyugati irányban elhelyezkedő, háromtengelyes főhomlokzatával az utcára néző épületet az enyhén kiugró négyemeletes toronytest uralja.

A főhomlokzat földszintjén a torony mellett kétoldalt a templom előterébe egyenes záródású ablakok engedik be a fényt.

Szintén Kovács Árpád a szakvéleményezésében világít rá arra, hogy a földszinti egyenes záródású ablakok tengelyében félkör alakban záródnak az ablakok.

A főhomlokzat második szintjét – a torony falára kerülő AZ EGY ISTEN TISZTELETÉRE felirat fölött – egy hangsúlyos övpárkány zárja le, erre építették rá a torony harmadik emeletét közrefogó, a függőleges és vízszintes épületrészek kiegyenlítésére szolgáló volutákat, melyeket a széleken, kőből faragott obeliszkek díszítenek.

Ahol Kriza János és Orbán Balázs szobrát találjuk

A harmadik szinten díszes, fogrovatos pilaszterekkel közrefogott félköríves ablakot láthatunk, amely fölött a római számlapos óraszerkezetet helyezték el. A torony utolsó, negyedik szintje kapta a legszebb díszítést.

A sarkokon korintuszi fejezetes pilaszterek vannak, melyek között minden oldalon álzárókővel díszített félköríves iker (hang)ablakok nyílnak, a pilaszterfejezetek között pedig szép füzérdíszeket figyelhetünk meg. Mindezt a profilált koronázópárkány zárja le, amire a laternával záródó toronysisak került.

A kis méretű templomba a főhomlokzati torony alsó szintjén nyíló félköríves lezárású főbejáraton keresztül juthatunk be, kétoldalt láthatjuk Kriza János, illetve Orbán Balázs kőből faragott, közel életnagyságú szobrát.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész és Csedő Attila a saját munkájukból és gyűjteményükből küldték be a szerkesztőségünkbe.


Share Button
Ennyien olvasták: 1100

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.