Központ
2017. december 13. szerda, Luca, Otília
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Borús
Holnap
Borús
Jórészt felhős
Péntek
Jórészt felhős

Váralmás: Almás vagy Dezső vára

Nagy-Bodó Tibor november 16, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A várat autóval lehet a legkönnyebben megközelíteni Bánffyhunyadon keresztül, majd Váralmás községből fél órás sétával érhető el. Vonattal a sztánai állomásról, Sztánán és Kispetrin keresztül egynapos kirándulás során érhető el. Az Almás völgyében, egy négyszáznegyvenhét méter magas, Csepán nevű dombon állt a bencések által alapított Almásmonostor. Első írásos említését IX. Gergely pápa 1238-ban keltezett levele tartalmazza, amelyben a pápa utasítást ad arra, hogy vizsgálják ki és helyezzék vissza birtokaikba Almásmonostor Benedek rendi szerzeteseit – filiorum abbatis et conventus monasterii de Almas ordinis sancti Benedecti Ultrasilanae diocesis –, akiket Kán nembéli László, a monostor kegyura 1235 előtt elűzött, hogy helyükbe premontrei szerzeteseket, majd saját káplánjait telepítse. Ez a bencés monostor, melyet 1241-ben a tatárok elpusztítottak, lehetett az alapja az almási birtoknak – terra Almas –, amelyet IV. Béla király Pál országbírónak adományozott, jutalomként a tatárok ellen vívott harcokban mutatott érdemeiért.

Almás várának romjai

A Bánffyhunyadtól északkeletre, az Almás-patak bal partján fekvő községtől keletre, a Várhegy tetején találhatók Almás várának romjai.
A szabálytalan alaprajzú, körülbelül 40 x 30 méteres felső, és az ennél valamivel nagyobb terjedelmű alsó várat sánc és vizesárok övezte, amelyen keresztül fahíd vezetett a felvonóhidas kapuhoz.
A vár elrendezésére az 1627-ben felvett leltárból következtethetünk: szerepel benne a vendégház, a páter és az udvarbíró háza, a palota, a kápolna, valamint a gazdasági épületek.

Az alapfalak egy részét is föld borítja…

A várból ma már csak a nyugati, 5 x 5 méteres közel két méter falvastagságú, négyemeletes torony áll, húsz méter magasságban, beomlott tetővel.
A belső falában részben még láthatók az emeleteket elválasztó födémek gerendafészkei, a második emeleten pedig a kandallókürtő maradványai.
A torony egyik sarka is leomlott már, a megmaradt részeken pedig betonkiegészítések és javítások vannak. Védőfalainak, egyéb tornyainak csak alapfalai láthatók, de ezek egy részét is föld borítja.

Ahonnan a Dezsővár név származtatható

Kiss Gábor, az Erdélyi Várak, várkastélyok című munkájában tesz említést arról, hogy a település első neve Almásmonostora volt, a Szent Benedek-rend monostora után. 1238-ban László comes a kegyura, aki a bencéseket elűzve, premontreieket hozott ide, és saját káplánt nevezett ki.
Amint azt a felvezetőnkben röviden már mi is említettük, a település 1249-ben terra Almas néven szerepel, amikor IV. Béla Pál országbírónak, zalai főispánnak adományozta, aki a tatárok kivonulása után leszámolt az Erdélyben is elszaporodott rablókkal. Ekkor már a monostort nem említik.
A fejlődő település 1341-ben már mezőváros oppidum Almas, amely egykori monostora után még 1434-ben is a Monostor-Almás nevet viselte.
De a birtokot nevezték még possessio Desewfalwa-nak is, és valószínűleg innen vette a Dezsővár nevet.
Külön meg kell jegyezzük azt is, hogy Dezsőfalva mint puszta, az elmúlt században is létezett Váralmás határában.

Az első datálás: 1370

A várat castrum Almást 1370-ben említik először egy adománylevélben, amikor Bebek György királynéi tárnokmester és liptói ispán kapta meg I. Lajos királytól vámjaival, malmaival együtt.
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki, hogy Zsigmond király 1401-ben visszaadta pelsőczi Bebek Detre nádornak és testvéreinek, Imre vajda fiának Almás várát, melyet korábban az Abaúj vármegyei Szikszó királyi birtokért cseréltek el.
Mátyás király 1470-ben dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának, a székelyispánnak adományozta castrum Alamast a török elleni vitézségért.
1499-ben Szapolyai István nádor és fiai János és György iktatják be magukat zálog címén a vár birtokába, ami ellen dengelegi Pongrácz Mátyás sikeresen tiltakozott.
1501-ben viszont már a korona birtoka, mivel időközben Pongrácz – utód nélkül – meghalt.

Almás várát Török Bálint veszi körül

Szintén Kiss Gábor ír arról, hogy a várat II. Ulászló 107 ezer forintos tartozásának egyik fedezetéül Korvin Jánosnak adta, kinek halála után fia, Kristóf, majd ennek halála után Beatrix és Erzsébet nevű lánya birtokolták.
Amikor azonban 1510-ben Katalin asszony, dengelegi Pongrácz János leánya, Újlaki Lőrinc felesége leánynegyedét, anyja hitbérét és jegyajándékát követelte a várból és uradalmából, akkor már Almás vára Somi Józsa temesi ispánnak, az alsó részek főkapitányának kezén volt. Később házasság útján Balassa Imre egy Somi lány kezével a várat is megkapta.
1538-ban János király Majláth István vajda mellé még egy vajdát nevezett ki a honti főispán, Balassa Imre személyében.
A két vajda azonban szövetkezett a király ellen, mire a király 1540-ben ostrom alá vette Balassa várait.
Almást enyingi Török Bálint vette körül, akinek Zsombori Mihály várnagy feladta a várat.

1602-ben Basta császári tábornok ostrom alá veszi a várat

Báthori Zsigmond fejedelem 1594-ben az almási vár fele részét és a Nagyalmáson lévő birtokait Csáky Istvánnak adományozta.
A várat 1602-ben Basta császári tábornok vette ostrom alá. Az őrség szabad elvonulás feltételével feladta a várat, de a kivonulókat a németek megtámadták, és nagy részüket lemészárolták.

Csáky István tárnokmester, és fia, István országbírónak családi feljegyzései között szerepel, hogy:
„…Anno 1628 májusnak 20. napján aldott meg Isten azutan egi fiu megzattal bennünket, kit Istvánnak kereszteltünk, de fel esztendős koraban meg halvan, az Almasi városban levő sent egi hazban temettetettem…”.

A törökök felgyújtják

II. Rákóczi György fejedelemsége alatt, 1658-ban „…az tatárságnak amelly része Kolozsvár alól a Szilágyság felé fogott vala – írja Szalárdi –, Almás várát futott néppel rakva lenni hogy jól tudná… azon várbaszorult sok népet kezére mint keríthetné… kitanulván azért azon várnak minden állapotját, situsát, fekvését… felszólította az őrséget a vár feladására… Miután ezt a védők elutasították…, nagy hirtelen a vár alsó kapujára felfordulván, elboríták, mellyet nagy hamar bevagdalván, rontván, az alsó várat a sokaság elfoglalá…”.

Ezután a felső vár védőit szólították fel a megadásra:
„…az várban levők látván, hogy ha ellenségesen kezdenék is magukat viselni, úgyis veszedelem volna előttük … a sok pogányság … rajtok könyörülni annál inkább nem kezdenének, nekik féltekben is nagy könnyen hívén, őket, a vár emelcsőjét leeresztvén, bebocsátották vala…”. A bevonuló törökök rabságba hurcolták, a várat pedig felgyújtották.
Almás várát ezután már nem állították helyre. A megmaradt falak, és épületek romjait 1808-ban egy lóiskola céljaira kezdték el hordani, és ha ezt a vármegye idejében meg nem tiltja, a várból semmi sem maradt volna.

Amit a várról még tudni kell

Az 1627-es újjáépítés után a vár hadászati fontossága megnőtt, Sebesvárával együtt egy olyan várrendszer részét képezték, mely Erdély nyugati határát őrizte. II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata miatt az Erdélyt pusztító török-tatár seregek 1658 szeptemberében Almás várát is felgyújtották.
Csáky István dédunokáinak hozományaként más családok tulajdonába került.
Az almási várból csak a négyszáznegyvenhét méter magas – önmagában is védelmet nyújtó – dombtetőre épült, régi belső várba meredező öregtorony húsz méter magas romjai maradtak meg.
A várfalak nyomát ma már csak sejteni lehet.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.

Share Button
Ennyien olvasták: 1125

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.