Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Eső valószínű
Csütörtök
Eső valószínű
Eső
Holnap
Eső
Borús
Szombat
Borús

Vásárhely egykori sétaterei

Nagy-Bodó Tibor április 30, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Marosvasarhely setater 1

Marosvásárhelyen a város központjában jött létre a „fórum”, vagyis a sétatér, mely egyben a város polgárainak találkozóhelye volt. Itt épültek a nagy és szép házak, földszintjükön gazdag választékú üzletekkel. Ezen a téren zajlott le a napi-, a heti és az országos vásár. Jó tudni, hogy a vásárok befejeztével a teret tisztán tartották a sétatér részére…

Marosvasarhely setater 7

A központi tér: előbb Nagypiac, később Széchenyi tér

Az egykori Vásárhely lakói nem voltak otthonülők. Az utcák tele voltak járókelőkkel, sétálókkal vagy dolguk után sietőkkel. A sétálók öltözete mindig feltűnőbb, elegánsabb volt, a járásuk is lassúbb, méltóságteljesebb.

Marosvasarhely setater 2

Ahogyan azt Keresztes Gyula, a Marosvásárhely régi épületei című könyvében is említi, az elmúlt században a város központjában lévő teret Nagypiacnak nevezték, később Széchenyi térnek, és itt állt a nevezetes Bodor Péter alkotása. A körülötte levő, fákkal beültetett árnyas részt használták sétatérnek.

Marosvasarhely setater 5

A megírtak tanúsága

Borosnyai Lukáts János a Református Kollégium tanára 1837-ben így írt erről a helyről:
„oda most estvénként, s reggel is kijárnak,
Hogy kellemeivel élyenek a nyárnak,
Szép Majális curát tehetnek vizekkel
S tölthetik az időt beszélgetésekkel.”

Marosvasarhely setater 3

A Honderű című lap 1846 tavaszi számában az alábbit írja: „…pompás öltözetű hölgyek s uracskák lepik el a nyilvános sétateret s a szokott déli séták a divat füzérét mutatják…, mindenütt újdonúj tavaszi öltözékek tünedeznek fel, csinos fehér napernyők óvják a légies kalapkák crepből vagy hólyagos tülből szegik körül a gyöngéd arcokat…, a nyári öltözékek mindenféle színű tafota s csipkékből készülnek…”.

Marosvasarhely setater 6
Az Erdély című lap 1876. augusztus 12-i száma megjegyzi: „…a Széchenyi téren lévő sétatér alig képes befogadni esténként a látogatóit…”.
A térzene muzsikája

A fent már említett műépítész, Keresztes Gyula még arról is megemlékezik, hogy a kút körül az árnyékos helyen padok sorakoztak, s az idős társadalom beszélgetve nézte a fiatalok sétáját. A térzenét a kút muzsikáló szerkezete szolgálta, s miután azt 1836 telén a hóvihar (?) elnémította, a helyi népzenészek „barna hangászserege” zenélt szerdán és vasárnap a kútház pódiumán.

Kossuth és Bem szobra

bem szobor
A Bodor-kút közelében, a plébániatemplom előtti szakaszon Kossuth Lajos szobra állt, s körülötte gondosan és szépen parkírozták a teret, vagyis a sétateret.

kossuth szobor szechenyi terA sétatér közepén állt Bem József szobra is; körülötte a tér kikövezve. A tér déli végében, ahol ma a katonaszobor áll, kettős fasor között létesült az úgynevezett „allé”, a tér szépen rendezett másik sétatere.

A Vár nyugati fala előtti szakaszon hozták létre a Darvas allét, melyről az Erdély című lap 1876. augusztus 12-i száma így ír: „…aki közelebbről a várdomb piacz felőli oldalán sétálgatott, láthatta azt a szorgalmat, melyet a várparancsnokság megbízásából, különösen Darvas százados úr fejtett ki a faültetvények meghonosítása, azok gondos kezelése és nyugpadok odahelyezése által…”.
Az egykori vásárhelyiek sokat beszéltek azokról a sétákról, melyek emlékeikben éltek. És pont ezek az emlékek tették örökké a Darvas allét.

És még valami: egy 1844-ből származó adat szerint (Vigh i.m. 86) a város területén létezett egy úgynevezett Gyümölcsös allé is, de annak pontos helyét azonosítani nem lehet.  Keresztes Gyula szerint azonban lehetséges, hogy a Trébely-gyümölcsöskert területéről van szó.

Marosvasarhely setater 5

A Tornakert kialakulása

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból derül ki az, hogy a város belterületén a XIX. századvégi építkezések ellenére a Főtér déli nyúlványa feletti, a Deák Ferenc és a Régibaromvásár utca végén levő magaslatot nem építették be, hanem Tornakertet alakítottak ki.
A város központjában a terek és az azokra rávezető utcák forgalma élénk volt, de ez a magasan fekvő terület csendes helyet biztosított mind a sportkedvelőknek, mind a magányosoknak, kisebb társaságoknak sétapihenő szórakozására.

A Tornakert nyugalma és az MTE

Az enyhén lejtős terület teraszos kiképzése lehetőséget adott teniszpályák, fedett tekepálya, söröző pavilonok és teraszok építésére és a szabad területek rózsaligetté alakítására.
A Tornakertre a béke nyugalma, a csönd vonult be, csupán a teniszezőkről elpattanó labdák egyenletes, monoton zaja tudatta, hogy a pályákon megkezdődött a játszma.

Marosvasarhely setater 4
Keresztes Gyula tudomása szerint a Marosvásárhelyi Park Egylet 1884-ben alakult, majd 1896-tól Marosvásárhelyi Torna Egylet (MTE) néven sportegyesület működött. A sport kedvelői jó időben a szabadban végezték tornaszereiken a gyakorlataikat, ellenkező esetben a fedett teraszokon, vagy a fából épített teremben.
Nem hiányzott a fedett tekepálya sem, melynek hosszú épülete ugyancsak fából készült. Télen a kettős teniszpályára vizet eresztve jégpálya várta a korcsolyasport szerelmeseit. Az egyes pályák mellett öltözőépületek álltak a versenyzők rendelkezésére. A fából és téglából épített vendéglő termeivel és teraszaival a vendégek gyors kiszolgálását biztosította.
A Székely Hírlap 1896. áprilisi száma így ír: „…a Tornakert f. hó 17-én délután nyílik meg. Marosvásárhely intelligens közönségének nyári találkozó helyét zenével nyitják meg és hisszük, hogy az örökké vidám ifjúság egy rögtönzött táncmulatságtól sem fog visszariadni…”.

A „béke ideje”: a Tornakertet felszámolják

A Tornakert mindig tisztán, rendezetten várta a sétára, pihenésre ünneplőbe öltözött öregeket is, akik az elmaradhatatlan sétapálcával a sétány padjain, vagy a vendéglő teraszán, a fehérasztal mellett foglaltak helyet. A fiatalok párosával érkeztek és a rózsaliget sétányain foglaltak helyet.
Vasárnap és ünnepnapokon volt a legnagyobb a kert látogatottsága. A kávézás akkor még nem volt olyan nagy divat, a vendégeknek habos kakaót, különleges süteményeket és sört szolgáltak fel.
Rendeztek ott lampionos táncvigadalmakat is, melyek válogatott közönséget vonzottak, ugyanis a rendezvények jótékony célokat szolgáltak.
A második világháború után, a „béke idején” a Tornakertet felszámolták, s helyére egy nagy óvóhely-központot építettek, és a kert területét betonfalkerítéssel zárták körül…


Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd
A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 1342

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.