Központ
2017. szeptember 26. kedd, Jusztina
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős

Vásárhely régi kórházai

Nagy-Bodó Tibor november 27, 2014 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Marosvásárhely kórházainak időrendi és történeti ismertetése, régi épületeinek azonosítása nem könnyű feladat, mert az első „ispotálytól” a klinikai kórházakig sok száz éven át számos helyen fogadták és gyógyították a betegeket… Ezen a héten ezekről a – létező és a már nem létező – épületekről írunk.

korhaz1
Az ispotályok,  a gyógyítás és az egyház
A betegek, aggok, szegények és árvák gondozása hajdan az egyházak feladatai közé tartozott. A korabeli okiratok az intézményt – régiesen – ispotálynak nevezték.
Keresztes Gyula a Marosvásárhely régi épületei című könyvében említést tesz arról, hogy a „Szegények otthona” működéséről év szerint 1360-tól van tudomásunk.
Az ispotályról az első okleveles adat 1511-ből származik, mely szerint Marosszék közgyűlése a vásárhelyi ispotálynak, vagyis ennek használatára egy udvarházat, szántóföldet, kaszálót és erdőt adományozott. Ez a feljegyzés a Teleki Oklevéltárban (II. K. 430) található meg.
Továbbá az ispotály működéséről későbbi adatok a református egyház levéltárában találhatók.
Levéltári adat szerint (Elt. 35-1638) a Szent Miklós utca végében a reformátusok gondozása alatt álló ispotály a Gecse Dániel utcai Református Egyház csírájának tekinthető. A Gecse Dániel által létrehozott „Emberbaráti intézmény” a XVIII. század végén felekezeti torzsalkodások áldozatává vált.

korhaz2
A vásárhelyi Vár ispotálya
Jaross Béla pápai prelátus, az 1937-ben megjelent Emlékek a marosvásárhelyi római katolikus egyházközösség múltjából című munkájában említést tesz egy, a Vár területén állott ispotályról, mely a Szent Kozma és a Damján utcában volt.
Az ispotályban vöröskeresztes szentlélek-rendi testvérek ápolták a betegeket és az öregeket. Az anyagi fedezetet pedig a maroskeresztúri egyházi birtok biztosította.
Ismeretes, hogy miután az osztrák hadsereg a várba betelepedett, a szükségházakat felszámolták, így minden bizonnyal az ispotályt is.

Az ispotály más kezekbe kerül
1788. után a város gondoskodott a Szent Miklós utcai ispotály működéséről, mely a város tulajdonába került. Az intézményt akkor, az 1782-ben létesült Boldogasszony-céh gondozta. Dokumentumok maradtak fent arról, hogy igencsak tevékeny munkát végeztek.
Az ispotály helye valahol a Református Kistemplom keleti oldalán lévő telken lehetett. Nagysága: ismeretlen. Keresztes Gyula meglátása szerint azonban minden bizonnyal földszintes, favázas, vályogolt házban működhetett.

Régi kórház  a Szentgyörgy utcában
1852-ben dr. Knöpfler Vilmos (1815-1852) kezdeményezésére a város báró Apor Lázártól telket és régi épületet vásárolt a Szentgyörgy utca 33. szám alatt.
Itt tizenhat szobás és nyolcvan ágyas kórházat rendeztek be. 1853. július 12-én szentelték fel és kezdték meg a betegek gyógyítását.
Ugyancsak dr. Knöpfler Vilmos kezdeményezésére és közadakozásból halála után, 1879-ben a kórházat kibővítették, majd új kórház építését vették tervbe, amelynek alapkőletétele a Szentgyörgy utca vonalában 1880-ban történt, és 1881. április 16-án avatták fel az új egyemeletes százötven ágyas kórházat.

Az adományozók
A marosvásárhelyi útikalauz című könyv szerzői, név szerint Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád tudni vélik, hogy az épület telkének egy másik részét gróf Bethlen Sámuelné gróf Korda Zsuzsánna adományozta.
Az építkezéshez ötszáz arannyal a Moldvába elszármazott Viola József (1770-1858) kiváló magyar orvos is hozzájárult.
Az utcai homlokzat attikafalára az MDCCCLXXXI – vagyis: 1881. – évszám került.
A kórház bejáratának falán lévő márványtábla felirata:
„A marosvásárhelyi országos kórház alapíttatott adakozásból 1811-ben tizenkét ágyra. Mérnök Ottendorfer Gáspár, kőműves pallér Antalfi János, ácspallér Sófalvi József.”.
A táblán a helyi első Országos kórház alapítási idejét és az új egyemeletes kórházépítés mérnökének és kivitelezőinek nevét örökítették meg.

A Petky-házat a  kórházhoz kapcsolják
A Szentgyörgy utcai egyemeletes, klasszicizáló főhomlokzatú városi kórházat 1901-ben Országos Kórház intézményeként állami kezelésbe vették.
A század közepén, az épület felújításakor, díszeitől részben megfosztották és „modern rávakolással” homlokzati képét megváltoztatták.
1952-től a 2. számú Belgyógyászati Klinika működik itt, melyet az 1960-as években a szomszédos – Szentgyörgy u. 35. szám – egyemeletes régi Petky-ház hozzákapcsolásával bővítették.
A Régi Kórház a Régikórház utcában: Vásárhely és  Erdély első polgári kórháza
Ugyancsak Keresztes Gyulának van tudomása arról, hogy a betegek gyógyítására szolgáló intézmény, kórház Vásárhelyen a tizenkilencedik század elején létesült.
Kezdeményezője Dr. Szotyori József (1767-1833) marosvásárhelyi orvos volt.
A kórház 1812. január 21-én tizenkét ággyal kezdte működését, valószínűleg a Kövecses utca keleti oldalán. Ez a város és Erdély első polgári közkórháza volt, és Országos Polgári Gyógyintézet néven működött.
Egy 1833-as irat „Marosvásárhely Provinciális ispotály” néven említi (Vigh K. i.m. 101). Habár ennek a kórháznak a pontos helye nem ismeretes, létezését a Régikórház utca neve megőrizte.
A tizenkét ágyas kórház földszintes épületének alaprajzi elrendezése – a szobák sorozata folytán – elképzelhető kórházi épületnek.
A kórház elköltöztetése után az épület magántulajdonba került, átalakították, majd államosították. Később romossá vált és 1995-ben sajnos (!) lebontották.


(befejező rész a következő lapszámunkban)
Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd
A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 980

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.