Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Eső valószínű
Csütörtök
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Szombat
Borús

Vásárhelyi régi városházak: Régi Vármegyeháza

Nagy-Bodó Tibor március 5, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

varmegyeMaros4

A Bolyai Farkas Elméleti Líceum bejáratával szemben lévő saroktelken áll Marosszék háza, melyet ma Régi Vármegyeháza néven ismernek, miután a vármegye új székháza 1941-ben elkészült.  A Gecse Dániel (mai: Bolyai) utca 5. szám alatt álló egykori Vármegyeház „A Szék Háza”, illetve a „A Szolgabíró Háza” néven is ismeretes, mivel eredetileg Marosszék székhelye volt. Azon a telken, ahova építették, 1711-ben még Szalai György háza állt.

A felségárulásért elítélt Szalai

varmegyeMaros6
A Régi Vármegyeháza a barokk stílus jegyeit viseli, dacára annak, hogy több szakaszban építették. Az épület legrégebbi részét a felségárulásért elítélt Szalai Györgytől kobozták el, a vármegyei székház részére.
Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád a Marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtésében leírja, hogy 1744 és 1746 között a délnyugati részen is kibővítették az épületet, vigyázva a homlokzat eredetiségének fenntartására.

Az épület bővítése

varmegyeMaros3
1838-ban a Református Kollégiumtól telket vásároltak, és így 1842-ben további építkezésre került sor: a hátsó részen, a földszinten tömlöcöt, az emeleten pedig tanácstermet képeztek ki, és ezzel kialakították az épület zárt udvaros mai képét.
A kapubejárat oldalfalán latin nyelvű tábla vázolja az épület történetét.
Mintegy kétszáz éven át ez volt Marosszék közigazgatási székhelye, ahonnan a hivatal 1943-ban átköltözött az új Vármegyeházába. Amint az köztudott, jelenleg az épületben a képzőművészek műtermei találhatók.
A fent említett szerzők külön kiemelik azt a tényt is, hogy a szomszédságban, a Gecse Dániel utca 7. szám alatt, a XVIII. században épült a barokk stílusú Maros-Wagner ház, amely barokkos díszítésével és építészeti kivitelezésével nagyban hasonlít a Régi Vármegyeházához.

A faragott címer jelképei

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
A műemlék külön érdekessége, hogy boltíves bejáratának fából készült, nehéz és magas kapujára Marosszék címerét faragták, melyen a három folyót, a Marost, a Nyárádot és a Kis Küküllőt jelző sávok, a Páris-alma, a búzakéve és a szőlőtő és a Szék – kék – zászlója domborodik ki, címertanilag a Szék gazdagságát jelezve.

Az egyszerű barokk jegyei, illetve az épület leírása

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Keresztes Gyula, a Marosvásárhely régi épületei című könyvében rávilágít arra, hogy a szóban forgó épület boltíves kapubejárata a Szent Miklós utca felé néző megtört ötablakos hosszúságú homlokzatnak szimmetriatengelyében van.
A rövidebb homlokzati szakasz négy ablakos, a fő- és mellékhomlokzatai az egyszerű barokk jegyében készültek. Háromtagos főpárkánya kis kiülésű, osztópárkánya erőteljes, ablakainak keretezése finom vonalú.
A homlokzatvégeken és a törés helyén az armirozás vakolt, díszes táblákkal készült.

Az erdélyi népies barokk hatásai

Foto Nagy-Bodo Szilard Regi Varmegyehaza 06.
A zárt udvarú, emeletes épület udvari homlokzatai hűen tükrözik annak különböző időszakokban való építését.
Az utcai épületszárny udvar felőli boltíves folyosója, valamint a három udvari épületszárny konzolosan épített fatornáca – folyosója – és annak díszítése az erdélyi népes barokk hatásait tükrözi.
Keresztes Gyula sem hagyta említés nélkül azt a tényt, hogy az emeleti boltíveknek megfelelően a földszint is boltíves volt, de ezeket a nyílásokat sajnos részben befalazták.
A földszinti helyiségek, valamint a részben alápincézett részek helyiségeinek változatos boltozatai – donga és cseh­süveg-boltozatok – is igazolják az épület több időszakban való építését.

A felszabdalt épület
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezősünkre bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy a Székház legrégebbi része tehát minden bizonnyal Szalai György tulajdona volt. Amint azt már említettük, Szalait 1711-ben ítélték el, és emiatt házának egy része Marosszék tulajdonába került, és ami itt még fontos, hogy az ingatlan másik részét a Szék vásárolta meg.

Bővítés. A délnyugati sarok alapkőletétele

Foto Nagy-Bodo Szilard Regi Varmegyehaza 05.
Az épület Maros-Torda megye közigazgatási hivatali helyiségei részére szűknek és alkalmatlannak bizonyultak, és így 1744. június 3-án megkezdték annak bővítését, letéve a délnyugati sarok alapkövét.
Az építkezéssel 1745 tavaszán készültek el, és április 13-án megtartották az első közgyűlést.
Megjegyzendő, hogy a bolthajtásos kapualj falán lévő emléktábla nem az építkezésre vonatkozik – az azon lévő felirat utolsó két sorában látható római számértékű betűk, kronogramma – nem felel meg az építkezés idejének.
Több régi okirat (1771-, 1788-, és 1802-ből!) ezt az épületet „…a nemes Szék Pretoriális Házának” nevezi (Vigh. i.m. 172. l).
Más dokumentumokból derül ki, hogy 1838-ban a vármegye megvásárolta a szomszédos telket a Református Kollégium gondnokságától, és 1842-ben a vásárolt telekrészen befejezték a hátsó szárny építkezését, zárttá téve ezáltal a székházukat.
Az újonnan épített épületrész földszintjén a foglyok vasrácsos celláit, tömlöceit helyezték el, az emeletre pedig a nagy gyűlésterem került.

Az új Vármegyeháza elkészülte után a régi épület nagy részét lakásokká alakították át, majd később, mint már említettük, a képzőművészek otthonává vált.

Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd
A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 1065

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Kátay György március 10, 2015 at 2:28 du.

    A székely székek az 1867 utáni Magyarországgal való újraegyesülés után szüntek meg, addig tehát létezett Marosszék, tehát még 1844-ben is a szék székháza volt. Utána Maros-Torda Vármegye székháza lett egészen az új vármegyeház (mai városháza) megépítéséig. A nép tudatában így maradt meg a ,,régi vármegyeháza”. A nép tudatából a Marosszék székháza időszak teljesen kikopott.

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.