Központ
2017. november 17. péntek, Gergő, Hortenzia
Eső valószínű
Péntek
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Vasárnap
Borús

Szakálla volt, kender…

Központ május 22, 2014 Belföld

kenderSzakálla volt, kender…

Volt egyszer egy ember… -kezdhetném a mesét a férfiról, akinek szakálla volt, de a mese úgy folytatódna, hogy női hangja volt, csi-nos női alakkal és frizurával „fűszerezve”. Amolyan giccses Jézus-arcot hordozott ábrázatja, amely már önmagában is a blaszfémia határát súrolja.  Mert ezt előre kigondolt, megtervezett és „legyártott” Jézus–arcként állították színpadra. De eszembe jut Sze-nes Iván dala is, amit annak idején Csákányi László énekelt: Állítsátok meg a földet, le akarok szállni róla. Tán van még az égen egy bolygó, ahol a világ még szép és jó…

Hol vannak már azok az eurovíziós fesztiválok, ahol olyan egyéniségek születtek és határoztak meg korszakokat, mint: ABBA, TOTO Cutugno, Celine Dion stb.

Manapság csak olyan híreket hallunk, hogy egyik nemzet ellopta a másik dalát, egyik „férfi” énekes nem vallotta be, hogy ő tulajdonképpen nő, legújabban meg Tom Neuwirth, a férfinak született „nő” borzolja a kedélyeket, aki szakállat visel, transzvesztita másságával hódít… Büszkén vállalja ferde hajlamát, miért is ne? A dal biztos, hogy a helyén van, csak ne látnánk-hallanánk, hogy ki énekli… Az a sanda gyanúm, hogy az egész felhajtás erre ment ki. Szóval döbbenet. Nem csoda, hogy Conchita Wurst látványa sokakban kiverte a biztosítékot.

Nos, ez az osztrák fiatalember gondolt egyet, s átment a szivárvány alatt. Persze csak színleli az egészet. Ugyanis férfiként nem volt oda magáért, nőies alakja nem kedvezett férfiasságának, gondolta, akkor nőként próbálkozik, hátha elégedett lesz. A trükk bevált. Meghozta a dicsőséget, a várva várt elismerést és mellékesen még jól megneveli is a világot toleranciából. Hogy ennek esetleg csak a pszichológusa örül, kit érdekel???

A média a maga sztárcsináló gépezetével természetesnek akarja feltüntetni a „másságot”. Arról papol, hogy le kell rombolnunk az előítéletek falát, együtt kell élnünk azzal a tudattal, hogy, a melegek a transzvesztiták, a genderek éppoly normális emberek, mint mi… Csak másak. Velük színesebb a világ, nem?… De ahogyan ezt a marketinget felépíti, ránk erőlteti, sőt követendő példaként, mintaként, életvezetési modellként le akarja nyomni a torkunkon, az már visszataszító.  Miközben Ferenc pápa az egyszerűségre törekszik, ledobva minden egyházi sminket, és állítólag már pápai beöltözésekor azt mondta ceremonáriusának: basta con carneval –, világméretű harcot indítva az egyházon belüli molesztálások és eltévelyedések ellen is –, aközben a sátán dörzsöli tenyerét, és a szemünkbe vigyorog: lám az ilyen „kolbászos koncsiták” a nyerők. Ők diktálják az ízlést, az ő megjelenésük és „művészetük” dönti el, mi a szép és a jó. Az ilyeneknek hála, fogy a népesség, nő a gyermektelen házaspárok, az agglegények, és az egyedül élők száma világszinten. Az ilyen és hasonló, magamutogató celebek nyomán a nyugati világ saját sírját ássa, és helyünket olyan szapora népek, kultúrák foglalják majd el, ahol fontos a közösség, a család, ahol az ember férfiből és nőből tevődik össze, és ezt nem kérdőjelezi meg senki hóbortos fantáziája.

Csak az a kérdés, tudjuk-e magunkat ettől a világméretű trendtől semlegesíteni? Hiszen a divatcézárok és a médiamogulok nagyon is tudják a dolgukat, és kapzsiságban nem ismernek határt. Főleg ha találnak ilyen sebzett lelkű fiatal srácokat és  lányokat, akik megunták saját nemi adottságaikat, identitásukat, és perverz módon belebújnak a másik bőrébe, hogy menők lehessenek… Akkor gyerekeinket ezután hogy kell nevelnünk? Növesszenek szakállt, bajuszt lányaink, járjanak szoknyában fiaink, és kappanhangon énekeljék a „tavaszi szélt” a helyi „ki mittudon”?

Hát ide jutottunk. Hogy a devianciák, és az aberrációk, a szélsőségek, a beteges szexuális és erkölcsi viselkedésminták meghatározóvá, követendő példává lépnek elő. Nem léteznek sem írott, sem íratlan szabályok, értékrendek – mindent szabad. Semmi sem természetellenes, semmi sem idegen tőlünk, csak más… Sőt min-dent tolerálnia kell a közösségnek, ellenkező esetben maradi, kirekesztő, összeférhetetlen vagy, aki nem veszed észre a világ változásait…

Valóban, ennyire relatív minden? Ennyire palira lehet venni a kereszténységet? Be kell hunynunk a szemünket a harsogó, előítéletmentességet hirdető üzenetekkel szemben? El kell tűrnünk a nyegle szabadosság minden fajtalanságát és gátlástalan megnyilvánulását? Mitől érték ez a hazug másság? Miért kellene tolerálni?

Szerintem inkább arról van szó, hogy ezek a jelenségek sokkolni akarnak. Felrázni mindnyájunkat, hogy legyünk határozottabbak, erélyesebbek, magabiztosabbak és meggyőzőbbek, pl. a keresztény értékrend felmutatásában. Társadalmi-politikai-gazdasági-kulturális területen egyaránt tegyük nyilvánvalóvá az evangélium jó ízét, a család, a szent, igaz, szép és jó értékét. A talmi csillogást ellensúlyozzuk valódi, színvonalas, lelket gazdagító tettekkel. Miközben a sátán trükközik, mi legyünk kreatívabbak, találékonyabbak a jóban, leleményesek a szeretetben, és hűségesebbek az igazi krisztusi értékekhez. Merítsünk évezredes hagyományainkból, azokat meg mutassuk fel tisztán, sallangmentesen.

Isten azért adta nekünk az életet, hogy bővelkedjünk és továbbadjuk. Szeretettel, de határozottan és egyértelműen utasítsunk vissza minden életellenes törekvést. Iskolában, családi környezetben, médiában és közéletben egyaránt hárítsunk el minden olyan próbálkozást, amely kétségbe vonja, megkérdőjelezi vagy felhígítja a Teremtő Isten szándékát. Menjünk szembe minden olyan manipulatív, előre kitervelt média-üzenettel, mely fiataljaink-ban, tinédzsereinkben azt a benyomást kelti, hogy az embertelen másság jogos és természetes, hogy féligazságok és csúsztatások, ha-zugságok és megtévesztések képezik az emberi jogokat. Ne higgyünk azoknak, akik azt hirdetik, hogy az ember azt csinálhat, amit akar, hogy felelőtlenül bánhat testi-lelki adottságaival.

Legyen tehát bátorságunk nemet mondani az ilyen másságra. Mi nem kérünk abból a másságból, mely rombolja az életet. Váljunk inkább igazi, Isten megálmodta férfivá és nővé, akik érett személyiségként átlátnak a gonosz álnokságán, s megőrzik magukat a valódi örömben, az Isten tenyerén. Neveljük gyermekeinket a ma-gasztosabb, az igazi értékek szeretetére, talentumaik kamatoz-tatására, hogy ne a szórakoztatóipar olcsó végtermékeivel elégedjenek meg. Mert a művészet nem ott kezdődik.


Ennyien olvasták: 208

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.