Központ
2017. augusztus 20. vasárnap, István
Derült
Holnap
Derült
Eső
Hétfő
Eső
Derült
Kedd
Derült

A továbblépés feltétele

Ferencz Zsombor március 29, 2015 Vélemény

zsombor_kpontVéget értek a márciusi megemlékezések. A témakörben tartott konferenciák, kiállítások és kerekasztal-beszélgetések mind-mind azt bizonyították, hogy egy jól megszervezett, hatalmi harc áldozataivá váltunk mindannyian, vásárhelyiek. Egy szűk réteg, a volt párttitkárok és a szekusok személyes érdekeinek a kiszolgálásáért fizettünk meg. Ezt igazolták a rendezvényeken felszólaló történészek és politikusok, románok és magyarok. Ma már olyan hiteles kordokumentumok és videofelvételek állnak a rendelkezésünkre, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a jogait békésen követelő magyar közösséget szervezett provokációk nyomása alá helyezték, egészen addig, amíg bekövetkezett az etnikai konfliktus.

„Együtt akarunk dolgozni a magyar testvéreinkkel”, ezt hangoztatták a vásárhelyi tanintézmények „vátrás” tanárai. „Mi közösen képzeljük el a jövőnket”. „Ne hagyjátok a románok és magyarok közötti egyetértést megmételyezni!” Ezek voltak a leggyakoribb, hátsó szándékkal megfogalmazott, hazug szlogenjeik. Hiszen az áhított „harmonikus egység” az oprisok, judeák és cionteák számára mindössze a kommunizmusban bevezetett, a minket, magyarokat elnyomó és gyarmatosító tevékenység továbbéltetését jelentette. Igaz ugyan, hogy mára egyértelművé vált, hogy mennyire nevetséges és átlátszó volt az érintett személyek „magyarimádó” igyekezete, de eddig még senki nem kért bocsánatot emiatt tőlünk a román hatóságok vagy a civilek nevében. Mindössze egyetlen igazi, markáns és következetes képviselője maradt a vásárhelyi román közösségnek, Smaranda Enache, aki változatlanul azt hangoztatta – a pogromot megelőzően és azután is –, hogy nem a románok és a magyarok közötti ellentét, hanem a hatalmukat féltő kivételezettek számlájára kell írni a véres eseményeket.

Eközben pedig megjelentek az újkori véres március „hóvirágjai”. Az orvosi egyetemen virágzik az Azamfirei-Copotoiu páros, amely indigó módján leutánozza a 90-es évek konfliktusait kirobbantó önkényes fellépéseket. Abban az állami intézményben, amelyben a törvény kimondja az önálló magyar karok létrehozását, a fent említett helyi kiskirályok még az eddig meglévő helyeinket is megsemmisítik. Ez az iskolapéldája annak a nagy multikulturális egységnek, amelyet a Vátra annakidején meghirdetett. Az elmulasztott függetlenedési folyamatok nyomán, nagyjából ugyanolyan nemzetiségi arányok mellett, a számtalan új román tannyelvű orvosi egyetem megnyitása ellenére, a magyar hallgatók aránya drasztikusan lecsökkent, és ma már az intézményből való kizárás veszélye is fenyeget minket. Mert ennyire szeretnek velünk együtt tanulni és velünk együtt oktatni. Ez jelenti számukra a harmonikus, multikulturális együttélést. Köszönjük Copotoiu, köszönjük Azamfirei!

Vásárhely véres márciusáért és az azóta is nacionalista köntösbe burkolt öncélú törekvésekért, a továbblépés feltételeként a hatalom jelenlegi képviselőinek elnézést kellene kérniük az akkori „bennfenteseik” által okozott károkért és veszteségekért. Hivatalosan is be kellene látniuk a tragikus eseményekben vállalt felelősségüket. Ugyanakkor határozottan fel kellene lépniük az említett „magyarbarát” jövevény-vásárhelyiekkel szemben, hiszen az ők és a hozzájuk hasonlók „szeretete” miatt marad ez a város továbbra is ennyire élhetetlen.

Share Button
Ennyien olvasták: 386

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.