Központ
2017. december 18. hétfő, Auguszta
Hózápor
Hétfő
Hózápor
Jórészt felhős
Kedd
Jórészt felhős
Jórészt felhős
Szerda
Jórészt felhős

Állatfarm

Központ október 25, 2012 Vélemény

Ferenc ZsomborÁllatfarm

Akárhonnan nézzük az erdélyi magyar politikai életet, főleg annak szereplőit, bármennyire is jóindulatúan viszonyulunk eddigi munkájukhoz, sajnálatos módon Orwell Állatfarmját juttatják eszünkbe. Amíg csak egyetlen számottevő képviseleti szervezetünk volt, annak bennfentesei azon ügyködtek, hogy egy számukra előnyös összetételű csoportot bízzanak meg a vezetői feladatok ellátásával. A tevékenységek ezen rendszerezése egy olyan zártkörű társaságot juttatott kulcspozícióba, amely önkényuralma alá vette a szervezetet.

Így fordulhatott elő, hogy az erdélyi magyar választóknak nem volt – és ma sincs – beleszólásuk abba, hogy kik kerülnek a jelöltlistákra. Ebből a szempontból jogos volt a pártszakadás. Illett volna egy olyan demokratikus szervezetet létrehozni, amely az elődjének a rossz tulajdonságaitól megszabadította volna közösségünket. Ennek ellenére – egy jobb, tisztább és hatékonyabb szervezet helyett – a száműzöttek mindössze egy újabb Állatfarmot hoztak létre. Itt sem az „állatok” érdekeit tartották szem előtt, hanem a lehetséges nyereséget, a behajtható szavazatokat, a gyors politikai sikert. A szakadár történet megismétlődött, és így jelenleg három pártja és pártelnöke van az erdélyi magyarságnak. A két kisebbik párt marakodásán a harmadik nevet. Az erdélyi jobboldal eddigi pályáját szinte kizárólag csak ballépések jellemezték. Hiábavaló volt a jelentős anyagi és politikai támogatás, ezeknek az alakulatoknak jelenleg nincs erejük. A „baloldal” számára pedig nem jutott más feladat, mint kihasználni az ellenfelei által elkövetett banális hibákat, és ismét birtokba venni a bársonyszékeket.

Ez idő szerint Erdélyben több, különböző méretű Állatfarm is létezik, amit hűen igazolnak azok a közéleti események, amelyek középpontjában Vásárhely „lókötői” szerepelnek. Egyikük számára nem volt hely a városi tanácsban (sem). Emiatt polgármesteri tanácsadó lett és függetlenként indul(na) a parlamenti választásokon. Felmerül a kérdés: létezik-e valaki a politikumban, aki mindentől és mindenkitől független? Az említett politikus „lófői” már korábban is gondolhatták volna, hogy nem lehet mindenkivel egyformán elbánni, ennek ellenére nem tettek semmit az aggasztó helyzet elkerüléséért.  

A másik eset egy agilis fiatalember derékbetört politikai pályájának a példája. „Jóhiszeműen” mindent elkövetett szervezetének jó választási előmeneteléért, de a gyenge eredmények tükrében hajlandóságot mutatott különböző, akár elvtelennek is mondható kompromisszumokra. Az újonnan pozícióba juttatott „lófő” viszont nem tűrte a lókötői-magatartást és a kényelmetlen személy eltávolítását helyezte kilátásba. Ennyire fontos lenne ez a párt és ez a funkció? Tényleg érdemes ennyit foglalkozni a kérdéssel?

A belső hatalmi harcok már korábban eldőltek, ma már szinte biztosra tudható, melyik párt folytathatja az erdélyi magyar érdekképviseleti munkát a következő ciklusban is. Jó lenne, ha a hatalomesélyes politikusaink a valódi kérdéseket is megvitatnák, ha elemeznék, miért csak idáig jutott közösségünk a túl olcsón elfogadott kormányzati szerepvállalás mellett. Mit fognak másként tenni ezután, és mitől lesznek jobbak az eredményeik, főleg úgy, hogy ismét ugyanazok a személyek kerültek a bejutónak számító helyekre, mint korábban?


 

Share Button
Ennyien olvasták: 224

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.