Központ
2017. szeptember 23. szombat, Tekla, Líviusz
Eső
Ma
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős

Arról, hogy miben is vagyunk

Központ március 17, 2012 Vélemény

LaciArról, hogy miben is vagyunk

Javában zajlik a MOGYE körüli cirkusz, a tíz napig közvitára bocsátott kormányhatározat ellenére sem állítható, hogy végleg lefutott lenne az ügy. Már a legmagasabb rangú RMDSZ-es tisztségviselők is tudják, tapasztalhatták: ami érvényes este, az reggelre teljesen megváltozhat, különösen Bukarestben.

 

Nem tehetem meg azt sem, hogy az egyetem-ügy kapcsán ne idézzem a megállapítást, miszerint az, ha egy román politikus kézjegyével lát el egy egyezséget, szerződést, dokumentumot, még semmit sem bizonyít, legkevésbé azt, hogy be akarná azt tartani, legfennebb annyit, hogy tud írni. A MOGYE-ügy tagadhatatlan aktuálpolitikai vetületein túl – igen, magam is azt tartom, hogy ha nem is teljes egészében, de az RMDSZ kampánycélját is szolgálja –, talán érdemes lenne néhány mondatban arról is szólni, hogy miben is vagyunk tulajdonképpen. Nem másért, de úgy tűnik, sokan elfelejtették.          

Köztudott, vagy annak kellene lennie, hogy Vásárhely a hatvanas évek elejétől a román homogenizációs törekvések legfőbb célpontja. Érdekes egybeesés: a ’45-ben alakult Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen éppen 1962-ben vezették be – felsőbb pártutasításra – a román nyelvű oktatást. Dehát erről sem a mai román egyetemi oktatók – akiknek zöme az ország más, távoli vidékeiről származik –, sem a román diákok nem tudnak, illetve úgy tesznek, mintha nem tudnának… Ők egyet tudnak, de azt nagyon: a mi javunkat… Testvéri szeretetük, féltésük odáig elmegy, hogy amiatt aggódnak, hogy a magyar nyelven tanuló medikusok esetleg nem tudnának boldogulni, betegeiket ellátni Románia többségiek által lakott területein… Az már eszükbe sem jutna, hogy adófizető állampolgárokként, esetleg nekünk is járna legalább egy fél magyar tannyelvű állami orvosi egyetem, az ország hat hasonló, kizárólag román nyelvű orvosi egyeteme mellett… Félelmetes az a balkáni szemforgatás, az a tettetett vagy valós tudatlanság, alig titkolt ellenszenv, cinizmus, ahogyan a kérdéssel kapcsolatosan az egyetemi világ, a média – hogy a politikumról szót se ejtsek – illetéktelen képviselői vélekednek. Azt kell mondanom: megnyilvánulásaik kimerítik az etnikai uszítás fogalmát…    

Egy ideje hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a 90-es márciusi eseményekhez hasonlóak nem fordulhatnak elő Romániában, hogy van már annyira érett és türelmes, elfogadó a mai román társadalom, hogy felismerje: azzal, hogy tiszteletben tartja nemzeti kisebbségei jogait, nem csorbítja a magáét… Sajnos, nem így van. Az orvosi egyetem körüli – tudatlanságból fakadó vagy szándékosan táplált – indulatok bizonyítják ezt. És itt látom az RMDSZ felelősségét abban, hogy idáig jutottunk. Azzal, hogy 1996 óta, amióta kormányon, vagy kormányközeli pozícióban van elhitette, vagy azt a hamis illúziót keltette, hogy itt minden rendben van, hogy demokratikus úton, a politika és a jog eszközeivel harcolva elérhetőek legfőbb célkitűzéseink: az autonómia és az állami magyar nyelvű egyetem, amelyek nélkül nemzeti közösségként való megmaradásunk elképzelhetetlen. Hát, amint azt az utóbbi hetek eseményei is bizonyítják, tévedtek.

Ismételten figyelmeztetnem kell: itt csak az lesz a mienk, amiért határozottan, áldozatot is vállalva, keményen megküzdünk. Amiről pedig, tudatlanságunk vagy puhányságunk okán önként mondunk le – hogy újfent egy klasszikusra utaljak –, azt vissza sose szerezhetjük.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 172

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.