Központ
2017. augusztus 20. vasárnap, István
Derült
Ma
Derült
Eső
Holnap
Eső
Derült
Kedd
Derült

Az újabb kudarc lehetséges okairól

Szentgyörgyi László június 9, 2016 Vélemény

Választások után megszokott, hogy a pártok – főleg a kisebb-nagyobb jelentőségű döntéshozóik – értelmezni próbálják a történteket. Ilyenkor ki-ki relativizálni próbálja az eredményeket, úgy beállítani, hogy végeredményben győztesként került ki a megmérettetésből. Teszik ezt annak ellenére, hogy a számok nem ezt tükrözik.

emnp

Azt próbáltuk felleltározni, Marosvásárhely esetében mit tükröznek a számok, és azok a történések, amik ehhez az eredményhez – ismerjük be: az újabb kudarchoz! – vezettek.

Vegyük a számokat: a polgármesterjelöltre, Soós Zoltánra leadott 25 ezer szavazat – azon túl, hogy kevés volt a győzelemhez –, azt bizonyítja, hogy a mozgósítás nem sikerült, a mintegy 60 ezres vásárhelyi magyarság lélekszámát tekintve messze elmaradt a várakozásoktól. És ezen a tényen semmiféle sikerpropaganda nem változtat.

Talán, ha az előválasztás megszervezésekor nem ragaszkodnak az előzetes regisztrációhoz, nagyobb lett volna az érdeklődés az akció iránt. Ennek következményeként pedig a vasárnap urnák elé járulók száma is.

Az előválasztáson kellett volna dönteni a tanácsosjelöltek, ha nem is személyéről, de a sorrendjéről mindenképpen. És a közös, hárompárti jelöltlista indításának lehetőségéről sem kellett volna –a „szövetségi” elnök lecsózása sokakat kiábrándított, s nem a szerb eledelből – lemondani: most, tekintve a Néppártra leadott 2400 voksot, akár a tanácsi többség visszaszerzését is ünnepelhetnénk.

Tisztázandók a néppárti vezetők – Portik Vilmos és Jakab István –„dezertálásának” körülményei is. Négyesztendei semmittevést – mert pártépítésről, aktív pártéletről nem lehet beszélni a Néppárt esetében – nem lehet a mégoly a sikeres Forgatag megszervezésével sem kiváltani. A politikai aprómunkát nem lehet megspórolni. Az a tény pedig, hogy alig lépett ki a Néppártból, máris az RMDSZ tanácsosjelölti listájának második helyére került, sok mindenről árulkodik, s még többet sejtet… A legfőbb kérdés: mikor, s milyen érvekkel, eszközökkel állította az RMDSZ a maga oldalára a rivális párt megyei elnökét?

Azt állítottam, a mozgósítás elégtelenre sikerült. Sőt, mintha egyesek – akarva, akaratlanul – tettek is lépéseket, hogy a Soós kampányáról eltereljék a figyelmet. Éppen az egyik, ha nem a legtehetségesebb vásárhelyi politikus, Vass Levente volt az, aki parlamenti választásokon való indulási szándékának elhamarkodott bejelentésével a független polgármersterjelöltről magára terelte a köz figyelmét. De említhetnénk a Peti András alpolgármester, városi RMDSZ-elnök esetét is, aki annak ellenére van rajta a városi képviselőjelölt-listán, hogy az ANI összeférhetetlenségben vétkesnek találta, ennek következtében három évig minden választott köztisztségtől eltiltották. Aztán ott van a Soós kétes, mert kontraproduktív „függetlenedése”: azzal, hogy ebbe belementek, mintha már mosták is volna kezeiket az RMDSZ-ben, jelezvén: nem az övék – legalábbis nem teljes egészében – a vesztes jelölt.

Konklúzióként: az RMDSZ-ben a legnagyobb – előrelátható következményeit tekintve legsúlyosabb – hibát akkor követik el, ha elmulasszák az őszinte szembenézést önmagukkal. Ilyen esélyük, mint 2016-ban egyhamar nem lesz arra, hogy polgármestert adjanak Vásárhelynek. A következő, 2020-es választásokon a román vetélytárs – merthogy itt még jó ideig etnikai szavazás lesz, afelől ne legyenek kétségeink! –, induljon bármely párt színeiben, jóval több voksot fog gyűjteni, mint idén Florea. Akinek idén a kevés is elegendőnek bizonyult a győzelemhez.

Hát ez a tény jelzi a leginkább Vásárhelyen az RMDSZ népszerűségét, támogatottságát, mozgósító erejét.

Share Button
Ennyien olvasták: 1149

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.