Központ
2019. november 20. szerda, Jolán

Bölönire várva…  

Szentgyörgyi László október 8, 2019 Vélemény

CSAK ÚGY MONDOM

Izgalmasnak ígérkezik az ősz, már ami a jövő évi helyhatósági választásokra, különösen a vásárhelyi polgármesteri tisztségre való jelöltállításokat illeti. Miután a nyár folyamán többször is szóvá tettük, hogy ideje lenne már megnevezni a magyar polgármesterjelölt személyét, hirtelen szinte a semmiből kettő is termett: Soós Zoltán az RMDSZ színeiben, Hermann Márk Christian függetlenként pályázza meg a legendás Bernády György székét.

Mielőtt az esélylatolgatásba, illetve Soós jelölése vitatott körülményeinek boncolgatásába belemennénk, nem árt néhány általánosabb jellegű tisztázó megállapítást tennünk. Tehát adva van a helyzet: egy olyan, húsz esztendeje hivatalban levő városvezető, akinek tekintélye, nimbusza az eltelt két évtized során mondhatnám: szinte törvényszerűen lényegesen erodálódott. Következésképpen akár az is kijelenthető, hogy megérett a helyzet a váltásra! Továbbá: Marosvásárhely lakosságának jelenlegi nemzetiségi megoszlásából kiindulva merthogy várhatóan ismét etnikai szavazásra számíthatunk egyértelmű, hogy magyar jelölt arányos részvétel mellett csak abban az esetben lehet befutó, ha a magyar voksok mellett megfelelő számú román szavazatot is be tud gyűjteni. Van-e erre képes emberünk? Az egyetlen Bölöni Lászlót leszámítva, akinek neve rendszerint felmerül ilyenkor, s az egykori labdarúgó jólnevelt (és kellően dörzsölt) úriemberként sohasem zárkózott el a lehetőségtől, igaz, egyértelműen igenlő választ sem adott. Feltehetőleg már nem is ad. Mi azért továbbra is várunk rá. Tisztára úgy, mint ahogyan a Beckett-darabban Godot-ra vártak…

Nem kerülhető meg az a kérdés sem, hogy ha már az RMDSZ – azért arra is módfelett kíváncsi lennék, ki a döntés értelmi szerzője – úgy döntött –, hogy mégiscsak a sokáig ejtettnek tűnő korábbi jelöltjét indítja újra, akkor miért ilyen előkészítetlen, mondhatni: hebehurgya módon jelentette azt be. Mert így akarva-akaratlan azt a látszatot keltik, hogy nem nagyon törik össze a hámot a győzelemért. Volt már erre példa 2000 óta. Ami talán a legfontosabb: miért ment ebbe bele maga Soós? Akiről nem feltételezhető, hogy annyira naiv, illetve tájékozatlan lenne, hogy nem látná át a helyzetet. Magyarán: a négy esztendővel korábbihoz képest, amikor mégiscsak előválasztás nyomán lett „a” magyar jelölt, most még az őt jelölő szervezet támogatását sem tudja egyértelműen maga mögött… Ezek után mondhatja még bárki is, hogy nincs előre bekalkulálva a bukás?

És végül a nagy dilemma: kell-e nekünk magyar polgármester Marosvásárhely élére? Mi lesz jobb ettől nekünk, helyi magyaroknak? Kérdéssel felelek: már miért ne kellene? Lélektanilag előnyös lenne egy magyar győzelem, hisz a rendszerváltás óta folyamatos kudarcok morzsolják az erdélyi magyarság számbelileg legnagyobb lélekszámú közösségének önbizalmát, ellenálló képességét.

Azt viszont ne feledjük: aki mindezek ismeretében újfent felfokozott várakozásokat gerjeszt, tudatosan félrevezeti a közösséget, újabb kudarcba hajszolja, az megbocsáthatatlan bűnt követ el ellene.

Share Button
Ennyien olvasták: 332

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.