Központ
2017. október 23. hétfő, Gyöngyi
Eső
Hétfő
Eső
Eső
Holnap
Eső
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

Bukfenc, avagy még egy elbaltázott érettségi

Pál Piroska július 11, 2012 Vélemény

Az utóbbi 20 év leggyengébb eredményei születtek a 2012-es érettségi vizsgán, ez tény, nem vitatkozhatunk vele. Emellett azt is biztosan tudjuk, hogy a júniusi felmérésen, országos viszonylatban a vizsgázók több mint fele megbukott. Ezen eredmények pedig hűen tükrözik a Romániában uralkodó helyzetet: egy oktatást érintő stratégiai szemléletmód totális hiányát.

Minden bukásnál a „játékban” résztvevő felek természetszerűen keresik a bűnbakot. A szülők egy része diákokat, másik része a tanárokat hibáztatja, a tanárok a szakminisztériumot, a szakminisztérium felsőbb erők által kreált meleget teszik felelőssé, az elemzők pedig egy tanügyi reform hiányát okolják azért a kudarcért, amelyben tulajdonképpen mindenik félnek oroszlánrésze volt. A nebulók azért sárosak, mert nagy részüknek égetőbb probléma volt az, hogy melyik kocsmában is igyanak este, mintsem egy Golding-olvasmány, ezek a diákok panaszkodnak folyamatosan a tételsorok nehézsége miatt, de fogalmuk sincs arról, hogy a ’60-as években az érettségizők egyetlen nap alatt hét tantárgyban levő jártasságukat kellett bizonyítsák. A tanárok azért vétkesek, mert egy részük annyi szakmai hozzáértéssel, de főleg pedagógiai készséggel rendelkezik, hogy nemhogy egy gyereket, de még egy kaktuszt sem szívesen bíznék rá. A rendszer pedig azért okolható, mert inkompetens emberek állítják össze az oktatási tervet, akiknek meg sem fordul a fejükben, vagy egyszerűen nem érdekli őket, hogy egy – az általános iskola után szakiskolába „kényszerült” – diáknak másféle tételsort kellene szerkeszteni, mint egy elméleti líceumban jeleskedő tanulónak. Mert a statisztikák szerint a szakiskolákban, esti tagozatokon siralmasak az eredmények, míg a patinás líceumokban 95% körüli az átmenési arány. Vádolhatjuk a rendszert azért is, mert nem hajlandó az elavult módszereit a sufniba dobni, és képtelen olyan irányváltást elindítani az oktatási struktúrában, amely ténylegesen felkeltené a diákok érdeklődését. De legfőképp azért, mert az utóbbi 60 évben a tanárok, társadalmunk e fontos szocio-intellektuális rétege teljes anyagi és morális megaláztatást szenvedett el.

A döglött macska kerítésen való átdobálásával megoldás nem születik, sőt az óvodás stílű ujjal való mutogatással ördögi körbe is zárjuk az oktatási rendszert. De azért a politikumot se hagyjuk ki a játszmából, amely azt a bogarat ültette el minden diák, de főleg szülő fülébe – elsődlegesen üzleti okokból, és a frissen alakult, pénzelszívó magánegyetemek megtöltése miatt –, hogy minden gyerek, aki valamire is akarja vinni az életben, annak kötelező érettségi diplomával rendelkeznie. Hisz gondoljunk arra, hogy az idei, „bukott” diákság pontosan az a generáció, amelynek esze ágában sem volt érettségi diplomát szerezni, csak éppenséggel muszáj volt nekik. Mert az inasiskolákat megszüntetve, az oda iratkozott diákokat a régi-új miniszterelnök asszony, Ecaterina Andronescu kényszerítette úgynevezett technikumokba, ahol kötelezővé tette az érettségit. Az pedig a helyzet pikantériája, hogy ugyanaz az Andronescu állítaná vissza az inasiskolákat az oktatási rendszerbe, aki megszüntette azokat. Arról se feledkezzünk meg, hogy csak a közelmúltban milyen gyakorisággal váltották egymást a tanügyminiszterek, akik mindannyian úgy vélték, ők majd megreformálják a tanügyet. Természetesen egyikük sem a tényleges oktatás javítását tartva szem előtt, hanem saját pártjuknak doktrínáit.

Na meg a tanuló is felteheti a kérdést, hogy ugyan miért is tanuljon, hisz egy gyors Ctrl+C Ctrl+V mozdulatos dolgozattal akár miniszterelnök is lehet. Jogos. Volt rá precedens és van rá példa.

Share Button
Ennyien olvasták: 191

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.