Központ
2019. október 15. kedd, Teréz

Csak így tovább!

Központ szeptember 15, 2011 Vélemény

Csak így tovább!zsombor

A harmincan fölülieknek még élénken él az emlékezetében a kommunizmus ideje alatt ránkerőltetett nemzet- és hazaszeretet fogalma. Mindenki tudta, hogy a „fentről” jövő rendeletek miatt kellett bizonyos érzelmeket megadott helyen és időben mímelni, és mivel ez nem járt különösebb áldozattal, a tömeg könnyen elszegült olcsó komédiásnak.

Pedig az érzelmeknek éppen az a lényege, hogy a lelkünkből jönnek és nem hallgatnak semmilyen parancsra. Tudták ezt az állampárt emberei is, de mégis azt hitték, hogy addig fog tartani a zsarnoki rendszer, amíg a világ. Tévedtek, és a megjátszott hazaszeretet percek alatt kegyetlen népharaggá változott át. Akkoriban még sokkal nagyobb tisztelete volt a magyar himnusznak és a piros-fehér-zöld zászlónak, mára viszont mintha elhalkultak volna az „Isten áldd meg a magyart” szólamok, és mintha elhalványultak volna a lobogónk színei.

A felsorolt változásokhoz nagymértékben hozzájárult az, hogy a posztkommunista rendszerben már nem erőltették ránk annyira a román nemzeti szimbólumok dicsőítését, nem kellett az undorig fokozni a hazaszeretet kinyilvánítását. Másfelől pedig egyesek felismerték a nemzeti érzelmek manipulatív szerepét és visszaéltek az erdélyi magyarság túlhevült indulataival. Ebből kifolyólag aztán lecsillapodtak a kedélyek, és ma már azt mondhatjuk, hogy a közösségünk egyfajta nemzeti-érzelmi válság korát éli. Ma már nem reagálunk annyira hevesen a magyar üzenetekre, mint korábban. Egyre több erdélyi magyar párt jön létre, és ezalatt rohamosan csökken a lakosság választói kedve, és a közösségbe vetett hite. Egy komoly „inflációs” folyamatnak lehetünk a tanúi, ami a nemzet erózióját vonta maga után.

Ebben az aggodalomra okot adó helyzetben, mint derült égből villámcsapás (pontosabban mint egy olcsó választási manőver) felröppent a hír, hogy be szeretnék vezetni az iskolákban a román himnusz órák előtti eléneklését, és a nemzeti lobogó tantermekben való kifüggesztését. Az emberi fantázia határtalan, és az említett ötletek sorát a végtelenségig lehetne folytatni. Volt már példa arra, hogy a padokat és a szemetes kukákat trikolórba öltöztették, de lehet majd a gyárakban reggelenként himnusszal kezdeni a sorozatgyártást, a közintézményekben himnusszal tartani az ebédszünetet, este himnusszal nyugovóra térni, és piros-sárga-kékbe festeni a pénzt, a tömbházakat, a szobrokat, a köztereket, egyszóval: mindent.

Ha valaki azt hiszi, hogy ettől jobban fogjuk majd szeretni és tisztelni Romániát, téved. Vannak alapvető értékek, amelyekkel ez az ország rendelkezik. Kiváló, tehetséges emberek éltek és élnek körülöttünk, számos természeti kinccsel büszkélkedhet az ország, tehát van bőven okunk „szeretni és tisztelni”. De ha mégis, újból be akarják vezetni a kényszerből énekelt himnuszt és az úton-útfélen lengetett lobogókat, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a magyar nemzeti érzelmek újból erőre kapnak. Megoldódik az erdélyi magyarság nemzeti-érzelmi elhidegülési problémája, újból felébred bennünk az identitástudat, és új erőkkel, eredményesebb nemzetpolitikát fogunk folytatni. Legalábbis ezt remélem.


Share Button
Ennyien olvasták: 654

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.