Központ
2017. szeptember 20. szerda, Friderika
Zivatar
Ma
Zivatar
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Helyenként felhős
Péntek
Helyenként felhős

Csehül áll az Azomaros

Központ július 25, 2013 Vélemény

FerenczZsomborCsehül áll az Azomaros

A Kultúrpalota kistermében került sor annak a szerződésnek az aláírására, amely a marosvásárhelyi vegyipari kombinát egyik részlegének a korszerűsítését célozza. A tudósításokból kiderül, hogy a fejlesztés által megnövelik a termelékenységet, tehát elsősorban egy kapacitás-bővítő beruházásról van szó, de ugyanakkor az energiahatékonysági és környezetvédelmi feltételeken is javítani szándékoznak. Ezzel a szerződéssel egy újabb tollvonást és egy újabb ígéretet kapott a város – konkrét megoldások helyett.

Pedig ígéretekkel már évek óta tele a padlás. Azt is megszokhattuk, hogy időnként egy-egy politikai alakulat vezetői a nyilvános fenyegetőzés eszközeivel élnek, de gyakorlatilag minden marad a régiben. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy bár látszólag a szavazatok száma a legfontosabb, azért a pénz az úr. A visszatérő motívumként jelentkező fenyegető nyilatkozatok és büntetések ellenére, még senki sem bántotta a bizonyítottan is súlyos környezeti szennyezéseket okozó, de nyereséges vállalatot.

A százéves Kultúrpalotában tartott rendezvényen részt vett az a jobb napokat is megélt Maros megyei RMDSZ-képviselő, aki környezetvédelmi miniszterként képtelennek bizonyult ennek a problémának a megoldására. A nagy dobveréssel beüzemeltetett mozgó laboratóriuma a sárgás ködbe veszett, a török tulajdonosokat svájci beruházókra cserélték, a műszaki fejlesztésekhez pedig egy cseh vállalatot szerződtettek. Mindössze a környezetszennyezés maradt nekünk, vásárhelyieknek. A hatósági szigort felváltotta az engedékenység, a tiszta környezet biztosítását pedig az ígérgetés. A mostani szerződéskötéssel ennek a folyamatnak egy újabb fejezetéhez érkeztünk. A várva várt „tisztulást” azonban nem aláírásokkal, hanem a szennyező forrás megszüntetésével lehetne elérni. A hangzatos szerződéseken túlmenően a városnak ammóniamentes, tiszta levegőre volna szüksége.

Persze a sok gyári alkalmazott mellett számosan élnek Vásárhelyen olyanok, akiket kevésbé károsítanak a gyár szennyező elemei, akik közvetett módon ugyan, de úgymond a füstből élnek – nem is akárhogyan. A város fölött terjengő sárgás ködfelhő szinte alig engedi szóhoz jutni azokat az „érzékeny” személyeket, akik még hallatnák szavukat a nyereséges, füsteregető vállalkozókkal szemben. Így továbbra is marad Vásárhely névjegyeként a távolból is könnyen észrevehető füstfelhő, valamint a lélegzetelállító, csípős ammóniaszag. Továbbá az a szégyen, hogy nem választottunk magunknak (nemzetiségtől függetlenül), olyan politikusokat, akik meg tudták volna állítani ezt a nemzetközi szinten is egyedülálló környezetszennyező tevékenységet. És nem indult egyetlen olyan civil kezdeményezés sem, amely a hatósági tehetetlenség ellenére, hatékonyan fel tudott volna lépni a műtrágyagyárral szemben. Az ammóniaszag végleg eluralkodott Vásárhelyen.


Share Button
Ennyien olvasták: 168

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.