Központ
2017. szeptember 25. hétfő, Eufrozina, Kende
Derült
Ma
Derült
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

Dilemma

Központ július 25, 2012 Vélemény

Ferenc ZsomborDilemma     

Az erkölcsi válságba került politikai osztály kóros magamutogató késztetésének köszönhetően egész életünk szép lassan egy végnélküli választási kampánnyá fog alakulni. Alig szabadultunk meg az unalmas és undorító helyhatósági választások lidércnyomásától, máris egy újabb rémálom előtt állunk. Most arra a világmegváltó kérdésre kellene választ adnunk, hogy a déli infrastrukturális beruházások királya, a testvérén keresztül az alvilággal is kapcsolatba hozható „hajótörő” konstancai tengerész, avagy a vásárhelyi orvosi egyetem nemzetmentő harcosaként elhíresült, a magyarokkal riogató, a hatalomért bárkivel szövetkező tulceai történelemtanár lenne alkalmasabb az ország államelnöki tisztségére.

 

A hajóskapitány soha nem tartozott az RMDSZ feltétlen rajongói közé, a két fél közötti ellenszenv lassan kölcsönössé vált. Mindezek mellett, volt már olyan szavazás, amikor a székelyföldiek, a pártutasítás ellenére, az RMDSZ akaratát figyelmen kívül hagyva, mégis Băsescu mellé álltak. Talán ebből az okból kifolyólag is (vajon babonásak a pártunk vezetői?), miután a parlamenti szavazataikkal hozzájárultak ahhoz, hogy létrejöjjön ez a népszavazás, most igyekeztek kimondani, hogy „mindenki a lelkiismerete szerint szavazzon”. Nagy gondban van az RMDSZ, mert ma már nem maradt egyetlen hiteles partnere sem, és ha bárkivel is szövetkezne, csak bemocskolná önmagát és a választóit. Nem mer egyértelműen kiállni egyik oldal mellett sem, de sajnos ez nem a gerincességének, hanem a következményektől való félelmének tulajdonítható. Nem garantált a felfüggesztett elnök menesztése, a mostani kormánykoalíció pedig túl sok hibát követ(ett) el ahhoz, hogy biztos legyen az év végi választási sikere. Nincs meg a mindent elnyerő kártya egyik oldalon sem, ezért inkább taktikáznak egy kicsit. Kiszálltak a korábbi koalícióból, és bár voltak „udvarlási” kísérleteik, eddig még nem szálltak be az újba sem. Érthető, hogy a hatalom anyatején elkényeztetett politikusaink most nem találják a helyüket, de végre itt egy alkalom, hogy ne szóljunk bele abba, ami nem a mi dolgunk. Az autonómiáért küzdő alakulataink nem számíthatnak pozitív hozzáállásra egyik román párt részéről sem, és az elszegődés csak a további hitelvesztést eredményezné. Egy olyan lepaktálást, amely éppen a mi érdekeink kimondását és kiharcolását akadályozná.

És ezen túlmenően, nem kérünk az állandó szavazati lehetőségből, valakinek már vezetnie is kellene ezt az országot. Az állami intézmények élén és azok tevékenységében a folytonosságot kellene biztosítaniuk. Az ország jóléte fontosabb kellene legyen az egyéni vagy a pártérdekeknél. Az ígéretek, a vádaskodások és a szemrehányások helyett nagyobb szükségünk lenne a következetes politizálásra. Persze mindenki menjen el szavazni, aki akar, de azt tudni kell, hogy az érvényességhez szükség van egy minimális részvételi arányra. Ha valaki kétségbe vonja a népszavazás fontosságát, jogszerűségét vagy időszerűségét, akkor ezt kifejezésre juttathatja a távolmaradással. A jelenlét szentesíti ezt a politikai eszközt, és aki elmegy szavazni, hozzájárulhat a mára kialakult politikai patthelyzet feloldásához, a (volt) elnök eltávolításához, és ez akár jót is hozhat az ország számára. Mégis, naivság lenne elhinni, hogy egy ilyen bonyolult politikai helyzetet ennyire egyszerűen meg lehetne oldani. Ahhoz többre lenne szükség.


Share Button
Ennyien olvasták: 209

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.