Központ
2017. augusztus 20. vasárnap, István
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű
Eső
Holnap
Eső
Derült
Kedd
Derült

Egyet akar Johann is, János is, Ioan is?

Szentgyörgyi László november 21, 2014 Vélemény

MORGÓ

lacijo

Bármerről is próbáljuk megközelíteni az államelnök-választás második fordulójának eredményeit, ugyanarra a következtetésre jutunk: Klaus Iohannis győzelme óriási meglepetés! Merthogy igen ritkán fordul elő, hogy a döntőben valamely jelölt megduplázza az első fordulóban szerzett voksainak számát. Vasárnap pedig ez történt, hiába hozta Ponta a formáját – a legutóbbi három választáson a PSD-s jelöltek közül ő gyűjtötte be a legtöbb szazavazatot –, végül kiütéses vereséget szenvedett. Egy 55 százalék körüli részvételi arány mellett, Ponta feltételezhetően simán nyer. Elemzők szerint, ha a „szervezők” a helyzet magaslatán állnak, s biztosítják az első fordulóbeli szavazás zavartalan lefolyását a diaszpórában, ma Ponta készülhetne a Cotroceni palotába. Képletesen szólva: ezúttal a diaszpóra volt a királycsináló. Pontosabban a külföldön élők szavazásának szándékolt akadályoztatása által kiváltott tiltakozáshullám vezetett Iohannis kiütéses győzelméhez. Bár a higgadtabb elemzők szerint vasárnap nem annyira Iohannis mellett, mint inkább a román politikai osztály ellen szavaztak.

A győzelmi mámor, illetve a vereség miatti elkeseredés múltával megnyugszanak a kedélyek, újra a hétköznapok következnek. Az elnökváltás után nagy valószínűséggel valamiképpen mozgásba lendül a román politika is, szokás szerint átrajzolódnak majd a pártok közötti, illetve a pártokon belüli erőviszonyok, de hogy hozhat-e ez lényegi változást, az előzmények ismeretében nehezen hihető. Merthogy egy fecske – akarom mondani: Iohannis – nem csinál nyarat. Az nyilvánvaló, egyelőre igen nagyok az irányába támasztott választói elvárások. Hogy meg tud-e majd felelni az elvárásoknak, hogy marad-e az a „rendszeridegen” alak, aki alkata, modora szerint is elüt a jól ismert bukaresti politikai környezettől, az előbb-utóbb kiderül.

Klaus Iohannis államelnökké választásával – különösen annak körülményeivel, illetve a magyar választói magatartással – új helyzetbe került az erdélyi magyar politizálás is. Rövidesen tisztázódik, hogy marad-e az autonómiával, a közösségi jogokkal kapcsolatos eddigi elutasító iohannisi magatartás, vagy a kisebbségi államelnök közreműködésével új, konszolidáltabb alapokra helyeződik a romániai többség-kisebbség, a román-magyar viszony. Ez elsősorban annak a függvénye, hogy miként dönt az államelnök: vállalja-e „másságát”, szász azonosságát, vagy azt teljesen feladva tovább megy azon az úton, amely a román politikai környezetbe való teljes beolvadásához vezet. Képletesen szólva:
Johannisként vagy Iohannisként akarja folytatni?

A folytatásra vonatkozó kérdést az RMDSZ sem kerülheti meg. Tetszik-e ez egyeseknek vagy sem, az az igazság, hogy rengeteg a tisztázandó kérdés a „szövetségen” belül, Dunát lehetne rekeszteni az évek hosszú sora alatt felhalmozódott, szőnyeg alá söpört problémákkal. Az RMDSZ legnagyobb adóssága: az egyenes beszéd, az egyenes és következetes cselekvés. Kelemen Hunor a választás másnapján abbéli véleményének adott hangot, hogy Iohannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényre juttatásában. „Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak” – jelentette ki. Elfogadjuk, hogy így van, de az a tény, hogy az RMDSZ 1996 óta szinte folyamatosan kormányon van, nem ugyanazt jelenti?

Share Button
Ennyien olvasták: 344

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.