Központ
2017. augusztus 18. péntek, Ilona
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Vasárnap
Derült

„Erdmagyar” szokásjogok

Központ augusztus 21, 2014 Vélemény

FerenczZsombor„Erdmagyar” szokásjogok

Mint minden közösségnek, nekünk is vannak a történelmünk során kialakult, „begyepesedett” társadalmi szokásaink, alapelveink, kiindulópontjaink. Ez az örökségünk magán viseli elért sikereink, valamint elszenvedett vereségeink nyomait egyaránt. A frusztráltnak mondható nemzettudatot főleg az utóbbi évszázad során átélt kudarcok határozzák meg. Elvesztett háborúk, szétszaggatott országrészek, külföldi elnyomás, kisebbségbe rekedt milliók, gazdasági nehézségek, külkapcsolati konfliktusok. Ezek jellemzik a magyar nemzet mai állapotát. Ebben a geopolitikai helyzetben természetesnek tűnhetnek azok a szokásjogi axiómák, amelyek első sorban a konzervativizmus irányába mutatnak, de mégis akadnak olyan személyek, akik elvárnák, hogy a modernizmus jegyében, az erdélyi magyarok is liberálisabb elveket valljanak.

 

Az újkori nemzetközi egyezmények, a különféle direktívák, valamint a tudatosan felépített eszmerendszerek egy eléggé egyoldalú toleranciát követelnek meg tőlünk. A jogainkról való lemondásra késztetnek. Mások szempontjait kell fontosabbnak tartanunk, mint a sajátjainkat. Megtanítottak a „nagy liberális szellemiség”

jegyében csendben maradni, jól viselkedni, megalkudni. Másfelől pedig, ha a helyzet úgy kívánta, akkor a „nemzeti ügy érdekében” elvtelenül kellett cselekednünk. Mi tagadás, ez utóbbi leckét jól megtanulta közösségünk, hiszen még soha nem szegte meg „tömegesen” az összefogás intelmét. Az erős képviseletért nagy bírsággal, az elveink feladásával kellett megfizetnünk. Sorra megdőltek azok az axiómák, amelyek eddig minket jellemeztek.

Az egyik ilyen példa a bukaresti partnerekhez fűződő egyre szorosabb kapcsolat. Persze a szövetségnek mindenáron élnie kellett a romániai parlamenti képviselet nyújtotta lehetőségekkel, de nem lett volna szabad a Kárpátoktól délre eső területeken zajló sárdobálásba ennyire elmélyülnie, az elvtelen egyezkedéseket felvállalnia, a magyar kormánnyal pedig megannyiszor konfliktusba keverednie. Az erdélyi magyar közösség, ha választania kellene, Budapest és nem Bukarest, valamint az egyenes beszéd és nem a hazugság mellett voksolna. Ezt pedig minden politikai alakulatunknak tiszteletben kellene tartania.

Egy másik axióma az erdélyi magyarok jobboldali politikai beállítottsága. Hiába fáradoznak egyesek ennek a ténynek a megváltoztatásán, eleve kudarcra vannak ítélve. Nyugodtan befeketíthetik a jobboldali erők vezetőit, és jelentéktelennek tekinthetik az általuk képviselt értékeket. Az itteni emberek ettől nem változnak. Bárki, bármit is mondhat a balliberális oldalon. Ez nem egy feltételezés, amit bizonyítani kellene, hanem tény.

Sőt, adott esetben, ha kell, tisztes távolságot tudnak tartani bármilyen politikai alakulattól, nem dőlnek be a provokációknak. Ilyen szempontból Erdély nem követheti az anyaország példáját, ide nem gyűrűzhet be a politikai szegregáció. Itt nem uralkodhat el az a társadalmi betegség, amely az emberek agymosási tüneteit vonná maga után. Itt jobban érvényesül a szabad véleményhez való jog és az emberek egymás iránti tisztelete. Remélhetőleg ezt előbb-utóbb belátják azok is, akik ez ellen dolgoznak.


Share Button
Ennyien olvasták: 221

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.