Központ
2017. augusztus 17. csütörtök, Jácint
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült
Helyenként felhős
Vasárnap
Helyenként felhős

Európai Parlament: a látszatdemokrácia kirakatintézménye

Központ április 3, 2014 Vélemény

MORGÓ

LaciokEurópai Parlament: a látszatdemokrácia kirakatintézménye

Közeledik az EP-választás időpontja, beindult az újabb választási kampány. A jelölteket indító pártok, politikai alakulatok – különösen az RMDSZ – minden eszközzel igyekszik mozgósítani a politikától megcsömörlött, elfásult maradék választóit. Ennek legkézenfekvőbb módja, ha életbevágóan fontosnak, az egész erdélyi magyar nemzeti közösség szempontjából sorsdöntőnek állítják be a soron következő választást.

 

„Ott kell lennünk, hogy a minket érintő kérdésekben ne nélkülünk döntsenek” – hangzik el ilyenkor a jól ismert – és tegyük máris hozzá: lejáratott – szlogen. Lejáratott? Igen, mert – ez a nagy büdös valóság! – ha ott is vannak az erdélyi magyarság képviselői, a döntéshozatal szempontjából jelenlétük se nem oszt, se nem szoroz. Aki ismeri az EP döntéshozatali mechanizmusát, az tudja, a parlament szerepe mindössze annyi, hogy az Európai Bizottság – gyakorlatilag az EU kormánya – által eléje terjesztett jogszabálytervezetekre rábólintson vagy sem. Ha elfogadta: jó, ha nem: visszakerül az előterjesztőhöz, s onnan – esetleges módosítások után – újra vissza. A parlamentben pedig a frakciók – néppártiak, szocialisták, liberálisok, zöldek stb. – előzőleg egyeztetett, egységes álláspont szerint szavaznak. A legtöbb, amit az EP tehet, hogy – kacifántos, a közember számára átláthatatlan eljárás eredményeként – állásfoglalásokat fogalmaz meg és terjeszt az Európai Bizottság elé, amelyekből aztán vagy lesz, vagy nem lesz jogszabály. Többnyire nem.

Nem kerülhető meg az a tény sem, hogy az EP – legalábbis ami a magyar vonatkozású ügyeket illeti – elsősorban a kettős mérce intézményesült alkalmazásának a terepe. Példa erre a 2011-es esztendő, amikor a nemzeti érdekeket a nemzetközi pénzintézetek érdekei elé helyező Orbán-kormány került a parlamenti támadások kereszttüzébe. Nem beszélve arról, hogy Szlovákiában rendre megvonják az állampolgárságot azoktól, akik felvették a magyar állampolgárságot, továbbá arról, hogy a Benes-dekrétumok rendelkezései a mai napig a szlovák jogrend részét képezik, s ez ellen az EP nem tud, vagy nem akar hatékonyan fellépni. Az Unió a harmadik világ országaiban, vagy a csatlakozásra várók esetében hangosan és határozottan fellép az emberi jogsérelmek ellen, ezzel szemben a saját tagországaiban rendre szemet huny ezek felett.
Miközben nem átall jogszabályban rendelkezni a gyümölcsök és zöldségek méretére és formájára, no meg a disznóölés mikéntjére vonatkozóan.

Összegezve: az EP nem a nemzeti kisebbségek jogérvényesítő küzdelmének a fóruma, annál inkább a globális tőke által meghatározott „magasabb érdekek” érvényesítésének terepe. Ebből következően az, hogy van-e ott két-három erdélyi magyar képviselő – jelenleg 736-an vannak a „kiválasztottak” – vagy nincs, a végeredmény szempontjából teljesen mindegy.

Share Button
Ennyien olvasták: 98

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.