Központ
2017. november 25. szombat, Katalin
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Borús
Holnap
Borús
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű

Fejfájós „BREXIT”

Központ november 17, 2016 Vélemény

Az Európa sorsát közvetlenül érintő egyik sarkalatos probléma a napjainkban már elcsépelt és az unalomig tárgyalt BREXIT. A szigetország EU-ból való kilépésének ötletét sokan egyszerűen csak rossz viccnek tartották, mondván, hogy a britek csak fenyegetőznek, így próbálnak előnyösebb gazdasági-kereskedelmi pozíciókhoz jutni. Egy szép napon azonban kiírták a népszavazást, magyarán: kikérték a brit társadalom véleményét. A nagy horderejű kérdésre emberek milliói adtak gyors, frappáns választ. A szavazók 51,9 százaléka döntött Nagy-Britannia EU-ból való kilépése mellett, 48,1 százaléka pedig a bent maradás mellett voksolt. A kilépést szorgalmazók győzelme felért egy földrengéssel, ugyanis Európa vezetői meg voltak győződve, hogy a bent maradás mellett szavazók simán nyerik a versenyt, és ettől kezdve már nem lesz miről tárgyalni, minden halad majd a régi kerékvágásban. Az eredmények láttán azonban nemcsak Európában, hanem a szigetországban is nagy volt a megdöbbenés, mintha mindenre számítottak volna, csak erre nem.

A többit tudjuk. A média napról napra fokozódó pánikhangulatot tükrözött, és minden jel arra utalt, hogy a helyzet sokaknak „nagyon” nem tetszik. Egyre több szervezet és közéleti személy vetette fel a népszavazás megismétlésének szükségét, arra utalván, hogy a választók többsége nem volt tisztában a BREXIT következményeivel.  A közvélemény-kutatások alapján a kilépést szorgalmazók nagy része idős és vidéki, a bennmaradást támogatók többsége pedig fiatal, magasfokú végzettséggel rendelkező és persze londoni. Már azt is emlegetni kezdték, hogy London különválik, és a maga útját járja, bár ezt szerintem azok sem hitték el, akik kitalálták.

Azt ma már mindenki sejti, hogy a BREXIT-nek mindenképp komoly hatásai lesznek társadalmi, gazdasági, pénzügyi, kulturális és egyéb téren, azonban ennek valós mértékét emberfia nem tudja előrejelezni. A legnagyobb kételyek persze a gazdasági-pénzügyi és kereskedelmi ágazatban merülnek fel, és az sem titok, hogy a brit fizetőeszköz értéke az utóbbi hónapokban nagyon mélyre süllyedt. Ezen már lemérhető az életszínvonal várható csökkenése, és ugye a maradást támogatók ezt hozzák fel az egyik legfontosabb érvként.  Valami azért mégsem értelmezhető tisztán: a napokban a londoni felsőbíróság úgy döntött, hogy ­„a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásával.” Ezek szerint az érvényes népszavazás eredményét ilyen könnyen érvényteleníteni lehet? Erre reagált rendkívül határozottan Theresa May, a brit miniszterelnök, aki szerint a nép akaratát maradéktalanul végre kell hajtani, és ezt akkor is meg kell tenni, ha egyesek ezzel nem értenek egyet. Ezt nyilvánvalóan arra alapozta, hogy a kilépést a szavazók több mint fele támogatta.

A bent maradást támogatók közül egyre többen vélik, hogy a Parlamentnek kell kimondani a végső döntést, és láthatóan nem törődnek a sajtóban itt-ott megjelenő szalagcímekkel, miszerint „a felsőbíróság felülbírálja a szabályokat”(The Guardian) vagy „a bíróság a nép ellen” hoz döntéseket (Daily Telegraph).

Bár minden becslés és előrejelzés korainak tűnik, egy biztos: Nagy-Britannia a jövőben is jó kapcsolatokat kíván ápolni Európával, még akkor is, ha megtörténik a kilépés. A folyamat fejfájós lesz, de a briteknek ugyanúgy szükségük van az előnyös gazdasági-pénzügyi kapcsolatokra, mint eddig volt. Semmi sem fekete-fehér, ahogy ez már annyiszor bebizonyosodott. Az ominózus 50. cikkelyre pedig néhány év múlva ki emlékszik majd?

-demeter-


cnc_600x90px


 

Share Button
Ennyien olvasták: 431

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.