Központ
2018. január 21. vasárnap, Ágnes

Feladtuk Vásárhelyt?

Szentgyörgyi László január 9, 2015 Vélemény

MORGÓ
lacijo
Jövőben újra önkormányzati képviselőket és polgármestereket választunk. Az ismert mondás szerint a választási kampányt az éppen lezárult másnapján kezdik. Legalábbis azok, akik győzni szeretnének. Ezt Vásárhelyen a jelek szerint a mai napig nem voltak hajlandók tudomásul venni. Igaz, másutt sem nagyon. Tud-e, hallott-e már valaki arról, hogy bárhol is tudatosan építenék, mondjuk, a polgármester-jelöltjüket?

Kanyarodjunk vissza Vásárhelyhez. Ismerjük a történetet: a polgármesteri szék 2000-ben Fodor Imre által történt elvesztése óta egyetlen választáson sem volt az RMDSZ jelöltjének reális esélye a győzelemre. Annak ellenére sem, hogy olyan, akkoriban nagyágyúknak számító, a legfelsőbb pártvezetés belső köreihez tartozó figurákat indítottak, mint Kelemen Atilla, Borbély László és Frunda György.

A vereségek okait sokan, sokféleképpen magyarázták. Talán azok jártak a legközelebb az igazsághoz, akik úgy vélték, az RMDSZ előre feladta a küzdelmet. Hogy milyen alkudozások folytak a háttérben, arról csak sejtéseink lehetnek. Az viszont tény, hogy a felsoroltak mindenikéből gyanúsan hiányzott a győzelem akarása, nem voltak többek, mint alibijelöltek.

A mostani helyzet – legalábbis egyelőre – kísértetiesen hasonlít a négy évvel korábbihoz. Mert az lenne a logikus, ha olyan személyt jelölnének alpolgármesternek, akit a következő választáson a polgármester ellenlábasaként indíthatnak. Négy esztendő bőven elegendő egy esélyes jelölt felépítéséhez, a tisztséggel járó közszereplési lehetőségek pedig, ha okosan bánnak velük, meghozhatják a szükséges ismertséget is.

A jelek szerint az RMDSZ ezúttal sem kívánt élni az adott lehetőséggel. Mert azt talán ők sem gondolják komolyan, hogy Peti Andrásnak polgármester-jelöltként reális esélye lehetne Floreával vagy akár Maiorral szemben.

Ha módosítják a választási törvényt, és újra kétfordulós menetben döntünk majd a városvezetői tisztséget illetően, akkor viszont végleg lemondhatunk a vásárhelyi polgármesteri szék visszahódításának reményéről. Addig mindenképp, amíg elsősorban az etnikai hovatartozás határozza meg, ki hova adja voksát.

Addig is mihamarabb megválaszolandó a kérdés: ki lehetne a legalkalmasabb magyar polgármester-jelölt? Mielőtt eldöntenénk, nem ártana, mondjuk, megrajzolni az esélyesnek ítélt jelölt robotképét.

Tisztázni azt, hogy férfi legyen-e, vagy nő; idősebb, tapasztaltabb, vagy fiatal, lendületes személy; valamely párt meghatározó kulcsfigurája, vagy laza pártkötődésű, netán független?

Marosvásárhely különleges helyzete, a korábbi évek történései alapján egyértelműnek tűnik, hogy csak és kizárólag egy közösen támogatott polgármester-jelöltnek lehet esélye. Ezért célszerű lenne az előválasztás jól bevált eszközéhez folyamodni. Esélyeink maximalizálása érdekében pedig a közös képviselőjelöltlista-állítás lehetőségén is érdemes lenne elgondolkodni.

Mindennek a megvalósításához széleskörű politikai, egyházi és civil társadalmi összefogásra lenne szükség. Valamint tisztánlátásra, felelősségtudatra, politikai érettségre.

Birtokában vagyunk-e mindezeknek?

Ha nem, magunkra vessünk.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 564

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. pedro január 13, 2015 at 9:02 de.

    Az esély megvan és egy normális marosvásárhelyi sem adja fel. A magyarság megosztása volt a téves politikai lépés. Miért nem tudott a 3 magyar párt megeggyezni és csak egy magyar jelölt legyen ?? Vagy döntsenek egy semleges jelöltért ,mert még a Smaranda Enache asszonyt is sokkal jobbnak találom mint ami most van. Tehát csak rajtunk mullik.

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.