Központ
2019. október 14. hétfő, Helén

Gondolatok a székely önrendelkezés gyakorlati megvalósításához

Központ október 10, 2013 Vélemény

FerenczZsomborGondolatok a székely önrendelkezés gyakorlati megvalósításához

Adva van a körülbelül félmilliós lakosságú Székelyföld, amely nyelvi, kulturális és történelmi szempontból elhatárolódik a környezetétől, és néhány kivételtől eltekintve, magyar többségű önkormányzatokkal rendelkezik. A jelenleg működő romániai magyar érdekképviseleti szervezetek (RMDSZ, EMNP, MPP, EMNT, SZNT stb.) olyan politikai alapon szerveződő alakulatok, amelyek nem tudnák átvenni a mindenkori székely önrendelkezés szerepét. Emiatt, a hatályban lévő jogszabályok alapos áttanulmányozása nyomán, az aktuális törvényi keretek maximális kihasználása mellett, a helyi tanácsoknak egy olyan önkormányzati testületet kellene létrehozniuk, amely az adott földrajzi területen található Hargita, Kovászna és Maros megye magyarlakta településeit foglalná magába. Ennek a testületnek, a törvény adta lehetőségeken belül, olyan konzultatív és döntéshozói hatásköröket kellene ellátnia, amelyek az érintett települések Székelyföldhöz való tartozását, valamint az azon belüli együttműködését támogatná. A testülethez való csatlakozást a helyi tanácsok szavaznák meg.

A székely zászló korlátozott használata mellett, az önkormányzati tanács tagjainak egyezséget kellene kötniük olyan stilizált kopjafák vagy székelykapuk felállítására, amelyek egyértelműen kifejeznék az adott település hovatartozását. Nagyobb figyelmet kellene szentelniük azoknak az íróknak, költőknek vagy képzőművészeknek, akik hiteles képet alkottak a székely emberről, vagy azoknak a közéleti személyiségeknek, tudósoknak, akik életpályájuk által hozzájárultak Székelyföld megerősödéséhez és jó hírnevéhez. Ilyen például Tamási Áron, Nagy Imre, Fodor Sándor,  Böjte Csaba, Márton Áron, Kányádi Sándor, Barabási-Albert László… A sor folytatható.

Az említett önkormányzati tanács tagjainak – az anyagi lehetőségeik függvényében – saját médiát – internetes hírportált, tévé- és rádióadót – kellene létrehozniuk a közösségen belüli kommunikáció és az érdekérvényesítés javítása céljából. Másfelől pedig olyan hirdetéseket kellene közölniük a román, magyar és nemzetközi médiában, amelyek a régió látványosságaira és gazdasági előnyeire hívnák fel a turisták és a befektetők figyelmét. A gazdasági összefogást is az eddigiektől eltérő, új alapokra kellene helyezniük. Igaz ugyan, hogy volt már olyan gazdaságélénkítő kezdeményezés, amely a külföldi kiállításokon való Hargita és Kovászna megyei közös részvételt, vagy a „Székely termék” márkanév levédését és kifejlesztését tűzte ki céljául, de egyik esetben sem beszélhettünk a székelyföldi önkormányzatok teljes körű összehangolt fellépéséről. Olyan stratégiákat kellene kidolgozniuk a legfontosabb gazdasági tevékenységek – mint például a burgonyatermesztés, fafeldolgozás, turizmus, kereskedelem, szolgáltatások stb. – területén, amelyek optimalizálnák a megszerezhető összjövedelmet. A tanügy célzott fejlesztése mellett a román és idegen nyelvek minél hatékonyabb elsajátítását kellene követniük.

Egy olyan – látványelemekkel tarkított – Székelyföld vonatjáratot kellene működtetniük a Marosvásárhely-Brassó nyomvonalon, amely megnövelné a kirándulói és befektetői kedvet, de hozzájárulna a diákok székelyföldi utazásának a megkönnyítéséhez, és a szűkebb környezetük jobb megismeréséhez is. Emellett a közúti tömegközlekedést is össze kellene hangolniuk olyan formában, hogy a végvonalon található Székelyudvarhely és Kézdivásárhely is könnyen elérhetővé váljon. Másfelől pedig egy olyan turisztikai hálózatot kellene kiépíteniük, amely által a Szovátán üdülő vendégeket Parajdra, Korondra és Udvarhelyre, a Csíksomlyóra érkezőket pedig a Hargita-fürdőre és a Szent-Anna tóhoz is átcsalogatnák. A Székelyföldön nyaraló vendégeknek a téli vakációs lehetőségeket, a síelőknek pedig a nyári ajánlatokat is bemutatnák.

Természetesen, a fent leírt lépések nem vonnák maguk után a Romániától való elszakadást és az elszigetelődést, hanem mindössze az itt élők érdekeit, anyagi és szellemi boldogulását követnék, amely által élhető és vonzó régióvá válna Székelyföld, és ugyanakkor közelebb kerülne a majdani hivatalos önrendelkezéshez.


Share Button
Ennyien olvasták: 472

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.