Központ
2017. december 18. hétfő, Auguszta
Havazás
Ma
Havazás
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Jórészt felhős
Szerda
Jórészt felhős

Ha lehetséges, akkor muszáj!

Központ október 20, 2011 Vélemény

LaciHa lehetséges, akkor muszáj!

Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy egyfordulós szisztéma szerint választják a polgármestereket, valós esély lehet arra, hogy Marosvásárhelynek újra magyar elöljárója legyen. Aki csak nyakán hordja a fejét, az mind tudja, kizárólag komoly összefogással lehetne  visszahódítani azt, amit annak idején Fodor Imre elveszített, illetve el veszíttettek vele. Talán emlékszünk még, mekkora csalódást jelentett ez akkoriban. Az hogy az etnikai arányok átfordultak a románság javára, csak fokozta a csalódást.

Azóta viszont folyamatos a kudarcélmény, amiben volt, van részünk. Akkoriban még maga Markó Béla is azt mondta, hogy Marosvásárhely-stratégiára van szükségünk, hogy intézményeket kell idetelepítenünk, fiatal szakembereket idevonzanunk, s meg is tartanunk. Aztán azon nyomban meg is feledkeztek az illetékesek a stratégiáról. S ha Fodornak még valós esélye lett volna a győzelemhez, Kelemen Atilla és Borbély László helyzete már jócskán reménytelen volt. Kelemen már talán nyerni sem akart, legalábbis erre lehetett következtetnünk, látván, tapasztalván azt a vérszegény kampányt, amit folytatott. Borbélyról úgy tűnt, valóban akarná a sikert, de hát az etnikai szavazás nem nagyon kecsegtette a győzelem reményével. Aztán a tetejébe  a városi képviselőtestületben is elveszítettük a többséget. A tavasszal viszont felcsillant a remény, hisz a politikai erők, talán józanon felismerték, hogy fontos, elengedhetetlen az összefogás. Ennek ellenére mintha nem tudnának egyről a kettőre jutni. Mintha mindenki mást akarna, az RMDSZ nem képes felülemelkedni azon, hogy erőpozícióból politizáljon, a többiek, az MPP és a frissen alakult EMNP pedig még mindig gyerekcipőben jár. Pedig az önkorlátozás eszközével az RMDSZ-nek kiváló alkupozíciói lehettek volna.

De hát a jelek szerint ők sem képesek kibújni saját árnyékukból. Pedig nemcsak a polgármesteri szék lenne a fontos, hanem a képviselőtestületi többség, de még a megyei elnöki szék is. Az ötlet, hogy párton kívüli, de legalább nem teljesen elkötelezett pártkatona legyen a jelölt, nos igen jó ötletnek tűnt. Bölöni László neve jól csengett, ő talán román voksokat is begyűjthetett volna. Vass Leventének viszont mintha túl nagy lenne a jelölti kalap. Tévedés ne essék, nem vitatom szakmai képességeit, mert egyáltalán nem ismerem. Az, hogy az üzleti életben vitte valamire, azt bizonyítja, hogy felismeri a lehetőségeket és tud is élni velük. Ezzel még nem is lenne baj, azzal viszont már igen, hogy miniszteri tanácsosként egy ideig nem lenne szabad aktívan politizálnia. Nem feledjük, egy olyan miniszternek oszthatta a tanácsokat, aki állítólag szétverte a nem különösebben jól működő román egészségügyet.

Egy ilyen kaland után nagyon csendben kellene maradnia. A még szóba került jelöltek mind pártonkívüliek, Smaranda Enache bájos jelenség, talán még Tőkés László bizalmát is élvezi, csakhogy nagy a gyanúm, nem gyűjthetne be annyi román voksot, mint magyart.

Dr. Benedek Imre nehéz ember hírében áll, akár azt is mondhatni róla, önjáró politikus, szakmailag is vitte valamire, s amióta az RMDSZ-ből kiutálták, azóta jelentős a politikai tőkéje. Ő egy olyan jelölt lehet, aki körül meg lehetne szervezni a pártok támogatását. És eléggé motivált is ahhoz, hogy akár sikeres befutó  lehessen.  
A választásokig még bőven van idő, még meg lehetne egyezni, csak ahhoz nem lenne szabad olyan sebeket ejteni egymáson, ami kizárná a későbbi megegyezést. Szatmárnémeti, de akár Szászrégen példája is azt bizonyítja, hogy lehetséges. S ha pedig lehetséges, akkor muszáj is.

Share Button
Ennyien olvasták: 309

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.