Központ
2017. november 24. péntek, Emma
Helyenként felhős
Péntek
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Borús
Vasárnap
Borús

Hacsek és Sajó

Központ április 4, 2013 Vélemény

Molnar TiborHacsek és Sajó

– Jó napot, Sajókám! Mit szól hezzá, hogy a luxusadó-emelés miatt esment drágult a sör meg a cigi? Ugyanakkor, a pénzügyminiszter ígérete szerint július elsejétől 9%-ra csökken a mindennapi kenyerünk áfája. / – Mostantól fogva nem tud érdekelni az ilyesmi. Se a drágulás, se az olcsulás…, már ami az élelmiszereket illeti. / – Nefene! Ejsze nyert a lottón, vagy örökölt egy disznóhizlaldát? / – Egyik sem. Teljesen más okból: ezután kizárólag pránával fogok táplálkozni! / – Mit ivott és mennyit, hogy már kora délben be van nyomva? / – Semmit és semennyit. Komolyan beszélek.

– Aztán milyen párnákat akar zabálni: kispárnákat, nagypárnákat, esetleg díszpárnákat? Vagy azt a szakállas viccet akarja elsütni, hogy álmában vattacukrot evett, és reggel nem találta a párnáját?

– Nem párna, ütődött, hanem prána!

– Az meg mi a lócsics?

– A prána a fény energiája, más szóval a csí életenergia. Olvastam egy ezoterikus szájton, hogy bizonyos emberek csak és kizárólag fénnyel táplálkoznak. Elhatároztam: én is fényevő leszek!

– Egészségére! Csak egyszer vizsgáltassa meg magát egy allergológussal, nehogy fényérzékeny legyen… És hogy kell enni a fényt, nyersen vagy főve?

– Valójában nem is kell megenni: az ember kifekszik a napra tátott szájjal, mint a krokodil, és hagyja magába áramolni a fényenergiát.

– Nehogy szájpadlásrákot kapjon, amilyen magas mostanában az UV-sugárzás. De honnét fogja tudni, mikor lakott jól, amikor elkezd világosságot böfögni vagy fénycsóvákat hányni?

– Gúnyolódjék csak! A napfény roppant egészséges, száz százalékban bio…

– Továbbá koleszterinszegény, és tíz fény-gasztronómból kilenc azt ajánlja, mi? Naplemente után mit kajálnak ezek az optobarmok, neonfényt? Vagy szentjánosbogarakat szotyiznak?

– Majd utánanézek. Eleinte biztos baromi éhes leszek, de majd néha megnyalogatom az asszony szájfényét; az jó zsíros, ergo tápláló.

– Apropó: vakujjak meg, ha nem próbálom ki én is ezt a

fényevést! A nejem úgyis furtonfurt azzal vegzál, hogy nem vagyok elég romantikus…

– Hogyan?

– Elviszem egy gyertyafényes vacsorára…, habár biztos kiveri majd a díszhisztit, amikor fény(!) derül rá, hogy a gyertyafény nem hangulatfokozó asszesszoár, hanem az a vacsora… De inni mit fog ezután, fotonvodkát? Vagy főz magának kisüsti villanykörte-pálinkát?

– Amit eddig, csak többet. Erre megy ki az egész, hogy több jusson piára.

– Marhája! Téma lezárva! És jobban teszi, ha eztán csak a pornóoldalakat böngészgeti, mint a normális emberek, és nem fáraszt ilyen ökörségekkel.

– Olvastam egy másik érdekességet is: gyakorlatilag semmi nem jött be azon jóslatokból, amelyeket a hatvanas-hetvenes évek futurológusai, azaz jövőkutatói prognosztizáltak a 21. század elejére.

– Éspedig?

– Olyasmiket (pre)vizionáltak mostanra, mint például repülő verdák, humanoid robotok, időutazás, kapcsolat-létesítés földönkívüliekkel, Hold-kolonizálás, teleportáció megsatöbbi…

– Leginkább az utóbbiért kár, hogy nem valósult meg, egy rakás időt meg benzint spórolnánk vele. Ami pedig az ufókat illeti, sokak szerint pont ez a bizonyíték a földönkívüli intelligens lények létezésére, hogy nem keresik a társaságunkat.

– Én az androidok nemlétét is kétségbe vonom…, legalábbis valahányszor Peti Andrást látom nyilatkozni.

– Az androidról jutott eszembe: az okostelefonok megjelenését biztos nem látták előre ezek a jövőgológusok, se az internetét, a Facebookról már nem is beszélve. Ha belegondol, azért elképesztő, hol tartunk most, technologice, a pár évtizeddel korábbi szinthez képest!

– Ja, de azért seggre esni sem kell. Mert például, az egy dolog, hogy a telefonunkkal interneten navigálunk, fotókat, videókat készítünk és továbbítunk seperc alatt, ellenben a legprofibb fényképezőgéppel se lehet telefonálni. Vagy, mondok mást: leveleket már régóta tudunk küldeni a neten, viszont csomagot még mindig nem.

– Korrekt. A GPS is csak pofázni tud, hogy merre menj, ahelyett, hogy kussolna, és ő maga vezetné az autót.

– Na jó, térjünk vissza a földre, azaz bé a föld alá…

– Ki halt meg?

– Senki. De a régi közös óltájm kedvencünk, Claudiu Maior olyat mondott múlt héten, szinte megettem az újságot.

– Mit? És hol?

– Valamilyen föld alatti szeméttárolókat avattak a Tudorban; idézem a nagy kelepce-filozófust: „Terveink szerint három-négy év alatt a város összes lakónegyedében ilyen létesítményekben gyűjtjük majd a háztartási szemetet. A guberálók jelenleg mindent kiszednek a kukákból, széthajigálják a hulladékot, ezekbe viszont már nem tudnak belemászni. Ha mégis sikerül, kijönni nem tudnak belőle…”.

– Szóval ily fondor módon tervezik összegyűjteni a város recycling-matadorait? De mit kezdenek velük utána? Tömlöcbe nem vethetik őket, a hulladék-újrahasznosítás nem bűncselekmény, pláné, hogy jobbára kiskorúak űzik eme urbánsportot.

– Nem, de nem is ez a lényeg…

– Hanem mi?

– Olvasám a polgármesteri hivatal honpédzsén, hogy Marosvásárhelyt, illetve Dorin Floreát a Europe Business Assembly által nyújtott, „A legvonzóbb város” és „A legjobb polgármester” elnevezésű kiválósági díjakra jelölték.

– Na és?

– Mit na és? Képzelje csak el: ha az eddigi megvalósításai lajstromához hozzácsappantja még azt is, hogy a purádéknak, izé, a hátrányos helyzetű kinder-romáknak külön underground játszótereket építtetett, tuti ő lesz a befutó!

Share Button
Ennyien olvasták: 276

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.