Központ
2017. szeptember 25. hétfő, Eufrozina, Kende
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

Hacsek és Sajó

Központ július 18, 2013 Vélemény

Molnar TiborHacsek és Sajó

– Jó napot, Sajókám! Olvastam egy fölöttébb érdekfeszítő cikket a Vásárhelyi Hírlapban a lótetűk elleni védekezésről. / – Az én érdekemet nem feszíti se fölöttébb, se alattább, mivelhogy nekem még lapostetűm se volt soha, nemhogy lótetűm. / – De még lehet bármelyik! Először is néhány basicinfó, amíg kihozzák a sörét: biztos nem tudta, hogy a lótetű a tücsökkel áll közeli rokonságban, lótücsöknek is nevezik… / – Én azt se bánom, ha elveszi feleségül, és naphosszat vérfertőznek a trágyában.

– Testfelépítésükben és viselkedésükben is számos közös vonás figyelhető meg, például a lótetű is ciripel a párzási időszakban.

– Naná, majd nyerít!

– Szóval, ha elszaporodnak kiskertünkben a lótetűk, íme a megoldás: be kell ásni befőttesüvegeket a földbe szájig, a járatok közelében, aztán éccaka a palánták között poroszkáló kártevők szépen beleszambáznak, és kikecmeregni már nem tudnak.

– Cseles. Aztán már csak fel kell tölteni forró ecetes-cukros vízzel, ráküldeni egy kis szalicilt, lekötni celofánnal, és kész is a lótetű-befőtt. Amúgy Ausztráliában ugyanezzel a módszerrel fogják a kengurukat már évtizedek óta a gyapjúföldeken, csak nagyobbacska borkánokat használnak.

– Ne kezdje! Azt tudta, hogy a nyelvújítás korában a kengurut fiahordó górugrányra akarták magyarosítani? Csak nem hagyta.

– Ja, sok érdekes szót találtak ki akkoriban, kár, hogy nem gyökeresedtek meg. Például a lajhár helyett a restnököt, a világegyetem helyett a mindeményelemet, Stockholm helyett az Istókhalma, Koppenhága helyett pedig a Kappanhágó elnevezést proponálták. Nem vicc.

– Ez a városos magyarítás nem is rossz, ezek mintájára Sao Paulo lehetne Szentpál, Freetown Szabadka, Salt Lake City Sóstópolisz, a kolorádói Cold Valley pedig Hidegvölgy!

– Apropó: a nemrég közzétett népszámlálási adatok szerint mintegy 621 000 cigány él Romániában, és kvázi kétszer annyi magyar, egész pontosan 1 227 000.

– Na, ne röhögtessen! Szerintem csak Bukarestben félmilliónál többen vannak.

– Továbbá, megyékre lebontva, itt Maros countyban negyvenhétezer balkánindián éldegél (9%), amivel országos elsők vagyunk!

– Ezt viszont simán elhiszem! A Víkenden is annyi a purdé, hogy a nap 70%-ban tiszta potyára süt. De hogy állunk mink, magyarok?

– Csehül. Az 1992-es parasztleltárkor még 610 ezren voltunk, 2002-ben már csak 580 ezren, ami napjainkra 550 ezerre apadt. Vagyis röpke húsz év alatt hatvanezres, azaz kemény 10%-os létszámcsökkenés. De Vásárhelyen még durvább a helyzet: az 1992-es 83600-hoz képest már csak 57 ezren vagyunk!

– Vagyis kábé annyi magyar egzisztál Marosvásárhelyen, amennyi cigány Maros megyében.

– Ja. És ha maradnak így a népszaporulati, illetve csökkenési trendek, akkor tíz év múlva pont fordítva lesz: annyi magyar fog élni összesen a megyében, ahány cigány Vásárhelyen!

– Hát, ha beválik ez a szomorú próféciája, akkor itt a büdös életben nem lesz többé polgármesterváltás…

– Arra alludál, hogy gáborék nem Frundára, hanem Floreára voksoltak tavaly?

– Arra.

– De miért, mert közülük va..

– Ki ne mondja! Biztos azért is, de főleg a miatt, mert a „Váltás most!”-ra azt hitték a morék, hogy pénzbeváltás lesz, ha ügyvéd úr nyer.

– Nem kizárt. Sőt, így már az is világos, miért hasalt el Borbély László is 2008-ban a „Kitakarítom a városból a szemetet!” szlogennel: beparáztak a nyomorultak, hogy nem lesz mit guberálni.

– És ez még mind semmi: a Ziarul Financiar elemzői szerint Románia fokozatosan kiürülhet a század végéig: 2050-re már csak 15 millióan lakják majd az országot a mostani húszhoz képest, 2070-ben 12 millióan, 2100-ban pedig mindössze 8 millióan!

– Szerencsére azt mi már nem érjük meg.

– Miért szerencsére?

– Mert akkor már rég nem elnöke lesz Romániának, hanem vajdája!

– Az hétszentség! Valami friss érdekes híre nincs, csak ilyen uncsi statisztikások?

– De: anyaszült meztelenül kóricált egy fehérnép az utcán szombaton, az épületeket és a döbbent járókelőket fényképezgetve.

– Kicsoda? Csak nem a helyettes főtanfelügyelő asszonyság?!

– Nem! És nem is itt történt, hanem Pesten, a Váci utcában. Attól érdekes a sztori, hogy a zsaruk sem szakították félbe az egyébként elég szemrevaló szöszi punetti performanszát, hanem vigyorogva figyelték és kommentálták.

– Ha a maga felesége vetemedne ilyesmire, őt biztos letakarva és szirénázva vinnék el.

– Azért a magáé se egy Angelina Jolie…, már csak olyan bjútiszenterből csámpázik ki szebben, mint ahogy bement, ahol műtenek is.

– Szívja ki a libából a gyepet! De apropó: láttam a híradóban, hogy New Yorkban felrobbant egy szépségszalon. Ki kellett volna tenniük egy táblát, hogy „Szexbombáknak belépni tilos!”.

– Tehát mégiscsak érvényes a régi mondás, mely szerint a szépségért meg kell szenvedni.

– Marha! Azt hallotta, hogy egy pártrendezvényen leorangutánoztak egy politikust?

– Nem csodálom, az RMDSZ-es csávók között akad néhány szőrmók. Pontosan melyik tulipántos Csubakka kapta arcba az őszintét?

– Ez sem itt történt, hanem Rómában; az egyik ottani szenátor majmozta le az olasz kormány kongói származású integrációs miniszterét. Utólag aztán lájtosított rajta, mondván: nem sértegetni akart, mindössze kritizálni a kormány bevándorlási politikáját.

– Meraviglioso kritika! Eszembe futott egy vicc erről a majmozásról: az amcsi elnök ellátogat egy óvodába, ahol beszól neki az egyik gyerkőc: apukám azt mondta, hogy te emberek után kémkedsz!

– És?

– Erre Obama blazírt mosollyal megsimogatja a fejét: ő nem az apukád…


Share Button
Ennyien olvasták: 176

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.