Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Eső valószínű
Szombat
Eső valószínű

Hacsek és Sajó

Központ április 17, 2014 Vélemény

MolnarTiborHacsek és Sajó

– Jó napot, Sajókám! Hallotta, hogy valószínűleg nem úgy feszítették keresztre Jézust, ahogy eddig gondoltuk? / – Hanem hogyan, a nézőtérnek háttal? / – Évszázadokon át a keresztény világ úgy tudta, hogy Jézus karjait vízszintesen feszítették keresztre, ám a Torinói Lepel (amivel Jézust betakarták a keresztről való levétel után) legújabb vizsgálata után elképzelhető, hogy a valóságban másképp zajlott a keresztre feszítés. / – Éspedig? / – A liverpooli John Moores Egyetem szakemberei szerint Jézus Krisztus halála sokkal kegyetlenebb lehetett, mint ahogy eddig tudni véltük, és a Megváltó kezeit a feje fölött kinyújtva szegezték a keresztre. Azt állítják a leplen talált vérnyomok alapos kielemzése után, hogy Jézust Y, és nem T alakban feszítették keresztre, ahogy az a keresztény ábrázolásokban elterjedt.

– Hagyjon engem ezekkel a „szakemberekkel”! Nemsokára azt is kiderítik, hogy Jézus nem szamárháton vonult be Jeruzsálembe, hanem egy Lada Samarán, az utolsó vacsorán pizzát meg sört rendeltek, és nem Júdás dobta fel, hanem a jeruzsálemi Szekuritáté emberei bemérték a mobilját, amiről a pizzát meg sört rendelték.

– Ökör! Inkább azt mondja meg, miért van mindig máskor a húsvét?

– Ezt még Móricka is tudja: mert mozgóünnep.

– És mi szerint mozog?

– A holdjárás szerint. A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap tartjuk, tehát mindig március 22. és április 25. közé esik, a határokat is beleértve.

– És mi a helyzet a román húsvéttal? Mert az idén egybeesik a miénkkel, de általában nem.

– Az ortodoxok dátumszámítási módszere a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás maradt, de részletesebben nem megyek bele, úgyse jegyezné meg. Lényeg, hogy az ő húsvétjuk kitolódhat egészen május ötödikéig.

– Akkor az szívás, amikor május elsejére esik nekik, mert nem tudják, hogy bárányt egyenek-e, vagy miccsezni menjenek.

– Érdekes volna viszont, ha a karácsony is mozgóünnep lenne, és a téli napfordulót követő első holdtöltekor ünnepelnénk, például pont szilveszterkor, vagy valamikor januárban, jégvirágvasárnap után.

– Aha, januárban úgyis mindig olcsóbb a karácsonyfadísz meg a szaloncukor.

– De akkor nem volna olcsóbb, ütődött!

– Ja, tényleg. Viszont a húsvétnak is megállapíthatnának már egy fix dátumot, hogy szegény báránykák tudják kiszámolni születéskor, pontosan hány napjuk van még hátra.

– Így is kiszámolhatják! Hát azt tudta, hogy a magyaroknál a ló után a juh volt a legfontosabb háziállat a történelem során? A magyar racka juh jellegzetesen magyar állatfajta, sehol a világon nem található, csak ahol magyarok laknak.

– Ezek szerint az egész világon megtalálható, hiszen magyarok mindenhol laknak.

– Bizonyára a juhbetegségeket sem ismeri; van például az ún. „büdös sántaság”, amikor begyullad a juh, illetve a bárány körme közé ragadt trágya. Tünetei a sántítás, a köröm közötti gennyes folt és a jellegzetes szag. A gennyes felület körül a köröm elválik, ezt a részt addig kell faragni körmölőkéssel, míg az el nem ér az egészséges felületig. Ez majd jusson eszébe a húsvéti ebédnél.

– Hiába gamatkodik, nem szeretem a bárányt.

– S akkor mit szoktak burkolni húsvétkor, csihányfőzeléket fürj-tükörtojással?

– Mikor mit. Most bölényhúst fogunk.

– Azt honnan szerzi be, élnek cseroki vagy apacs rokonai Amerikában? Mert az európai bölény tudtommal kihalt.

– Nem halt ki, csak a vadon élő példányai tűntek el, immár száz éve. Viszont egyre több helyen tenyésztik őket, nemrég Kolozsvár mellett nyílt meg Európa legnagyobb bölényfarmja, ahol mintegy 300 bölény él ridegtartásban. A bölényhús igen egészséges, például negyedannyi zsír meg koleszterin, és 40%-kal több protein található benne, mint a marhahúsban, továbbá rengeteg foszfor, réz, cink és vas.

– Nem vitatom, viszont biztos marha drága.

– Aligha drágább a 100 lejes bárányhúsnál.

– A bárányhús kilója nem száz lej, hanem 28-30!

– Csak látszólag, mivel a bárány-karosszéria kábé háromnegyede csont, sőt, a koponyájának száz százaléka csont, amit szintén 30 lejes kilónkénti áron sóznak magára meg a többi urbánparasztra a mészárszékban.

– Akkor is, a bárány a húsvéti szimbólum, és nem fogok húsvétkor bölénytokányt vagy krokodilflekkent enni csak azért, mert egészségesebb vagy olcsóbb, ahogy karácsonykor se vállfát díszítünk fenyőfa helyett.

– Felőlem akár egész évben báránysültet rágcsálhat, az se érdekel. De tudja, minek örülök? Hogy a karácsonyi zenék mintájára nem találtak ki húsvéti dalokat is, mert azt már nem bírnám idegekkel, képzelje csak el: „Ó, szép tojás, ó, főtt tojás…” vagy „Csendes nyúl, szentséges nyúl…”.

– Apropó: olvastam egy összeállítást arról, hogy milyen zenét hallgatnak az erdélyi magyarok. A legnépszerűbb az Edda, utána Tamás Gábor és Zámbó Jimmy következik.

– Hülyéskedik.

– Nem, na, habár én se akartam hinni a szememnek. A tízes toplistára felkerült még Koncz Zsuzsa, az Abba, az Omega, Kovács Kati, Koós János, a Republic és a Neoton.

– Atyaisten! Hol kutatták a közvéleményt, egy öregotthonban?

– Nem, ez állítólag egy, az erdélyi magyarok kultúrafogyasztási szokásait vizsgáló, széles körű és reprezentatív felmérés.

– Elmesélem majd az asszonynak is, amikor legközelebb megmecseredve állítok haza.

– Miért?

– Mert egy jó asszony mindent megbocsát…


Share Button
Ennyien olvasták: 161

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.