Kurvára dühít az, ami most folyik a bukaresti tragédiával kapcsolatban!
Huszonhét, jobbára fiatal rocker égett szénné, szörnyű kínok közepette, és még legalább annyi vegetál élet-halál között a kórházak intenzív osztályain, akiknek a zöme szintén meg fog halni, mert a súlyos égési sérültek tüdeje nem rögtön, hanem két-három nap után mondja fel a szolgálatot; ezt nem most találtam ki, orvosi tény.
Az dühít, hogy az autista Iohannis kiáll, és elmondja, hogy mélységesen megrázták a történtek. Feldughatja a seggébe a megrázkódtatását!
Az dühít, hogy az Európai Bizottság főbohóca, Juncker bátyó táviratot küld, melyben mélységesen együtt vagyon érezve az áldozatok hozzátartozóival.
Feldughatja a seggébe az együttérzését! Az dühít, hogy a fővárosi főügyész „megnyugtatja” a poport: elindult a nyomozás, a vétkesek példásan meg lesznek büntetve. Feldughatja a seggébe az ígéretét! De a leginkább az dühít, hogy háromnapos nemzeti gyászt hirdettek. Feldughatják a seggükbe a háromnapos gyászukat!
Költői a kérdés, de mégiscsak felteszem: az áldozatok szülei, testvérei, rokonai, szerelmei, barátai, ismerősei hány napos gyászt hirdessenek? Mármint közülük is azok az édesanyák, akik nem zakkannak meg teljesen gyermekük halálától; azok az apák, akik, ha beleőszülnek is, de valahogy túlélik a feldolgozhatatlan veszteséget; azok a barátnők, barátok, akiknek az életük szerelme pusztult el a tűzben. Csak azért, mert egy spágás, smekker nyavalyás bármiféle engedély nélkül nyitott, tűzbiztonsági és kimenekülési szempontból egyaránt életveszélyes szórakozóhelyet. Ők hány napos, éves, évtizedes gyászt hirdessenek???
Értem ,hogy a cikk írójából a düh beszél(méghozzá elég csúnyán) de ha senki semmilyen formában nem mutat résvétet az jobb? Bármilyen büntetést kiróhatnak a felelősőkre az áldozatok nem térnek vissza!!!Megtörtént sajnos! Én is gyujtok gyertyát minden eltávózott emberért!…. (jöhet a jelző )