Központ
2017. augusztus 21. hétfő, Sámuel, Hajna
Eső
Ma
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Kísért a múlt

Központ december 19, 2013 Vélemény

FerenczZsomborKísért a múlt

Leegyszerűsítve a problémát beérhetnénk azzal a megállapítással, hogy újból feléledt az átkozott diktatúra szelleme. Csak egyetlen példát: a posztkommunista hatóságok huszonnégy évvel a rendszerváltás után, a szólásszabadság gyakorlása miatt, vissza akarják vonni a forradalom hősétől a korábban neki ítélt érdemrendet. A rossz irányú változásokat alátámasztó bizonyítékok sora azonban ennél sokkal hosszabb.

Kezdhetnénk például azzal a felismeréssel, hogy annak ellenére, hogy ebben az országban volt egy olyan népszavazás, amelyen a lakosság kifejezte abbéli igényét, hogy egy egyszerűbb és kisebb létszámú parlamentet hozzanak létre, most egy sokkal népesebb és tehetetlenebb törvényhozói testületet tartunk fenn. Ez a mi sajátos parlamenti demokráciánk. Szavazhat bárki bármire, a politikusok úgyis azt csinálnak, amit akarnak. Ráadásul ebben a színjátékban tökéletesen együttműködtek a baloldaliak a jobboldaliakkal, a románok a magyarokkal, az erdélyiek az oltyánokkal és a köztörvényes bűnözők az ártatlan bárányokkal. Ha így haladunk, egy szép napon majd azon veszi észre magát az ország, hogy egy újabb „fehér házat” kell felépítenie, mivel a rekordméretű régiben a honatyáinknak már nem marad helyük.

A sötét múltat kísértő aggasztó jelenségek sorában megtalálható az az állami diktatórikus magatartás, amellyel bizonyos nyereséges gazdasági tevékenységeket egyoldalúan, egyesek hasznára, illetve mások rovására szerveznek meg. Egyes bányászati ágazatokat tudatosan tönkretesznek, másokat pedig kiváltságos érdekkörök kezére juttatnak. Nem baj, ha a veszélyeztetett régióban élők nem értenek egyet a beruházásokkal, inkább a befektetőket védik meg a kiszolgáltatott lakosokkal szemben. Lehet szó aranyról, kőolajról, földgázról, palagázról vagy műtrágyáról, a közakarat óhaját senki sem tartja számon. Erre találták ki a mi parlamenti demokráciánkat. Ugyanígy a régiósításról sem kérik ki a véleményünket, a nyelvi jogok tekintetében pedig csak a nyilatkozatok szintjén, valamint a nemzetközi megítélések alapján állunk jól. Mi más lenne ez, ha nem diktatúra?

Szintén az átkos rendszer hagyományainak megfelelően, az azóta új világot teremtő internet térhódítása ellenére, továbbra is folyik a tudatos sajtómanipuláció olyan tévécsatornák, rádióadók és hírportálok által, amelyek az emberek félrevezetését, megfélemlítését és elnémítását tartják szem előtt. Egyre ködösebbé válik a közélet. Évekig húzzák-halasztják a korrupciós pereket. Nem lehet tudni, hogy ki a hazug és ki a becsületes. Nem lehet érteni, hogy a politikustársai helyett miért a népet akarják rávenni a vádakkal illetett politikusok melletti szolidaritásra, és ugyanakkor, más hasonló esetben, miért nem rehabilitálják azt a személyt, akit már felmentettek az őt ért vádak alól. Úgy tűnik, hogy hiábavalónak bizonyultak az eddigi áldozatok a hatalmi erők visszarendeződési igyekezetével szemben. Újból fontos társadalmi szerephez jutnak a forradalmi megemlékezések.

Share Button
Ennyien olvasták: 144

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.