Központ
2018. szeptember 24. hétfő, Gellért, Mercédesz

Komoly RMDSZ-politikusok?    

Szentgyörgyi László július 6, 2018 Vélemény

VÉLEMÉNYEM SZERINT

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem mindig is érdekelt, miként vélekednek rólunk, magyarokról a románok, illetve milyen az RMDSZ megítélése, politikai törekvéseinek a percepciója a többségi nemzethez tartozók körében. Ezért is olvastam érthető kíváncsisággal a minap elém került cikket.

Miért komoly politikusok az RMDSZ vezetői? – teszi fel a kérdést a szerző, Dan Tăpălagă a g4media.ro portálon megjelent elemzésének címében. Hogy mennyi elismerést, s mennyi iróniát rejt a cím, azt nehéz lenne eldönteni. „A magyar vezetőkre lehet számítani, abban az értelemben, hogy kiszámíthatóan viselkednek minden (gyaníthatóan bizalmatlansági, sz. megj.) indítvány alkalmával.(…) Az RMDSZ vezetői az utolsó pillanatig sakkban tartják a hatalmat, hogy minél több politikai előnyhöz jussanak, és a hatalom többé ne visszakozhasson. A magyarok már évek óta alkalmazzák ezt a tárgyalási taktikát, minden alkalommal sikerrel” – írja a szerző. Nagy vonalakban egyetértek vele, már ami a módszert illeti, azzal már aligha, hogy a szűk egyéni és csoportérdeken túl, számottevő előnnyel járt volna az alkudozás. Azzal a véleménnyel pedig hevesen vitatkoznék, hogy „sok szavazattal rendelkeznek és nagyrészt ezektől függ egy kormány bukása, vagy túlélése”, mert egy ideje már nem a „szövetség” jelenti a mérleg nyelvét a törvényhozásban, ami az RMDSZ érdekérvényesítő erejének a szinte nullára való csökkenését bizonyítja.

Igaz, egyesek ezt nem így látják: szerintük az is sok, ami engedményre a mindenkori hatalom hajlandó a magyarokkal szemben. S mindig csak nagylelkűségüket bizonyító engedményre gondolnak, soha nem minket megillető jogra. Erről árulkodik az is ahogyan a cikkíró a politikai alkudozásokat lefesti: „Az RMDSZ kifinomult tárgyalási taktikáját kevésbé kifinomult módon politikai zsarolásnak nevezik” – fogalmaz D. T, aki szinte megbocsátással vegyes megértéssel viszonyul az RMDSZ-hez, amikor azt írja, „a magyarok szemszögéből nézve, ezek a politikai válsághelyzetek az egyedüliek, amikor elérhetik a politikai céljaikat, melyek egy része tökéletesen jogos, mint például a nyelv közigazgatási használata, míg mások kevésbé jogosak.” Az idő többi részében viszont – ezt maga is elismeri – a többség semmibe veszi követeléseiket, vagy ami még rosszabb: irracionálisan és szélsőségesen elutasító módon viszonyul hozzájuk. Mint ahogyan a nyelvhasználati küszöb csökkentésére vonatkozó kéréssel is tették – ennek jogosságát a szerző is elismerte –, s amiről maga az RMDSZ is indokolatlanul könnyen lemondott. Ennyit a híres érdekérvényesítésről.

„Sohasem értettem, hogy az RMDSZ vezetőinek miért van komoly emberi hírnevük, miután művészet szintjére emelték a politikai zsarolást. Amúgy, igen, állják a szavukat” – vonja le a konklúziót a végén. Nos, lehet, hogy a román politikai partnerek felé állják szavukat, annál kevésbé saját választóik felé, akiket rendre beváltatlan ígéretekkel traktálnak.

Komoly politikusok? Nem, alkalmatlanok. Véleményem szerint.

Share Button
Ennyien olvasták: 992

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.