Központ
2017. augusztus 21. hétfő, Sámuel, Hajna
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

Látszatvilág konzumidiótáknak

Központ április 6, 2012 Vélemény

Látszatvilág konzumidiótáknak  

Laci

Amikor valaha, még a rendszerváltás napjaiban úgy döntöttem, írásra adom a fejem, úgy gondoltam, a lehető legjobban választottam. Igaz, nagy volt akkoriban a nyomtatott betű iránti éhség: újságot, könyvet lapozott mindenki, aki tehette. Igen nagyok voltak az akkoriban eladott példányszámok is. Igaz, televízió hiányában többnyire az írott sajtóból szereztük a szükséges információkat. Lehet, hogy a nacionál-kommunista éra utolsó, nyolcvanas éveinek szegényes felhozatala miatt volt, de a kilencvenes években nagy becsben álltak a nyomtatott sajtótermékek, könyvek.

Akkoriban, ha azt állítja valaki, hogy rövidesen megundorodom a nyomtatott betűktől, bizonyára furcsán tekintek végig rajta. Hát ez is bekövetkezett. Különösen az audiovizuális média felfutása óta. Most abból folyik a szenny, méghozzá minden mennyiségben. A műsorszóró egy tulajdonban van a politikai párttal, valamint az üzletlánccal. A televízió révén azonnal kielégítést követelő szükségletet keltenek a gyanútlan médiafogyasztóban, s a képernyőn el is magyarázzák neki, mi és miért jobb a ráleselkedő árudömpingből. Sőt, még azt is megmondják, kire adja voksát, természetesen szintén az üvegről.

Ilyenkor, választások közeledtével a minden rendű és rangú politikusok is felfedezik a médiában rejlő lehetőségeket, s folyik is a népbutítás minden szinten. Akkorákat hazudnak egyesek, hogy annak bátran neki lehetne támaszkodni. Ilyenkor szokta elsütni, amolyan vigasztalásképpen öreg sajtós kollégám, hogy azért jó nekünk a prérin lenni, mert addig más alkalmatlanokat távol tarthatunk. Hát mit mondjak, vigasztalásként elég vékony érv.

Pedig néha érik még az embert, akár dicséretként is felfogható kijelentések, vállonveregetések, amik többnyire erőt adnak a továbblépéshez, de inkább a túléléshez. Mert ma már ilyen kevéssel is beérjük, megelégszünk a fontosság illúziójával, ellentétben a politikusokkal, akik szintén csak tévhiteket forgalmaznak, többnyire olyanokat, amikért ők maguk sem tennék tűzbe a kezük.  

Sajnos, nincs értéke az írott szónak, az ígéretnek, amelyről az sem hiszi, hogy esetleg beváltható lehetne, aki mondja, s az sem, akinek mondják. Kölcsönös szemforgatássá züllött le politikai és közéletünk. Ezért folytatjuk még néhányan, igaz, egyre kevesebb hittel, meggyőződéssel. Egyre gyakrabban érzem annak a szükségességét, hogy tiszta bort öntsek abba a bizonyos pohárba.

Egyre inkább körvonalazódni látszik a gondolat, a szándék, hogy újra kell gombolni ama lajbit. Úgy látom, ezt  jószándékkal, a megtisztulás őszinte vágyával, annak akarásával kell megtennünk: kinek-kinek a maga helyén, ahova az Úr és embertársai akaratából állíttatott.  

Újra kell kötni azt a társadalmi szerződést, ha kell az alapokig lerombolni azt a politikai felépítményt, amit sikerült hosszú évek munkája által használhatatlanná tennünk. Mindenkire szükségünk van. Annak, aki nem csömörlött meg, aki nem bátortalanodott el, aki nem vált képtelenné arra, hogy őszintén kiálljon a porondra és nyílt tekintettel szemébe nézzen felebarátjának, annak mozdulnia kell. Aki pedig ezt nem teszi, mert emberi gyarlóságai, a jóra való restsége nem engedi, az hallgasson, álljon félre, s lehetőleg ne tegyen keresztbe azoknak, akik még tenni tudnának, tenni kívánnának.

Az élet úgyis olyan rövid, hogy kár lenne hiábavalóságokra elfecsérelni.


Share Button
Ennyien olvasták: 278

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.