Központ
2017. november 22. szerda, Cecília
Eső
Ma
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Péntek
Helyenként felhős

Libsik erdélyi rezonanciája

Központ augusztus 7, 2014 Vélemény

FerenczZsomborLibsik erdélyi rezonanciája

Nem mi tehetünk arról, hogy ide jutottak. Hogy a szebb időket is megélt tápos libsik a magyar közéletből kiszorultak. Hogy választók és támogatók nélkül maradtak. Hogy a legszörnyűbb rémálmaikat is fölülmúlva parlamenti képviseletüket is elveszítették, az új kormányt pedig kétharmados előnyhöz juttatták. Immár másodjára. Ezt akarták, ezt kapták. Persze, a valós helyzet ennél jóval árnyaltabb, hiszen a „régi cimborák” ma is jelen vannak a jelentősebb politikai alakulatokban és alapítványokban, ahol a megfelelő szálakat a megfelelő irányba húzogatják. Mégis, sokak számára savanyú a szőlő az anyaországban. Ezzel egyidőben a romániai magyar közéletben megmaradtak a korábbi állapotok. Sőt, erősödtek. Ma is kormányon találjuk a balliberális erők iránti vonzalmáról, elkötelezettségéről elhíresült „szövetséget”. Így aztán logikusnak tűnik ama újkori vonzódás, amellyel egyes körök az erdélyi romantikus tájak iránt viseltetnek, hiszen maradt még némi hatalmuk, amelyet ide „átmentettek”.

Az alig másfélmilliós közösségünk tagjai sokfélék. Sokan közülünk, bár magyarnak vallják magukat, jobban a szívükön viselik a vélt vagy valós szenvedések miatt jajveszékelő más nemzetiségű kisebbségek sorsát. Vagy jobban aggasztja őket a többségiek sértődöttsége, mint a sajátjaik elnyomottsága. Sőt, egy újabb torzszülemény is napvilágot látott. Egy olyan, magyarul is beszélő embertípus, amely számára a legfőbb gondot a magyarok túlzott hazaszeretete jelenti. Az ehhez a csoporthoz tartozó „homo erectus” fő foglalkozása hagyományos értékeinknek a befeketítése, szimbólumaink jelentőségének a csökkentése, nemzeti érzelmeink kigúnyolása. Nem szórakoztató kabaréműsorok által, hanem ötlettelen, rosszindulatú iróniával. Hát ilyen egy közösség, van benne mindenféle példány, nem tehetünk ez ellen. Nehéz megítélni, hogy milyen az arány a gúnyoltak és a gúnyolódók között, de kijelenthető, hogy az előbbiek a Székelyföldön vannak többen, az utóbbiak pedig, többnyire a Partium vagy más szórványvidékek szülöttei. Egy ilyen felmérésnek az elvégzését nem bízhatjuk egy olyan kutatócsoportra, amely közvetlen politikai befolyás alatt áll, és így szolgálja a tudományt, a társadalmat, de főleg a hatalmat. Az azonban biztos, hogy a közéletben és a médiában nem találunk szinte egyetlen olyan székelyföldi politikust és újságírót sem, aki a nacionalista értékek kipellengérezéséből űzne sportot.

Ebben a termékeny erdélyi közegben találtak egymásra azok a személyek, akik a gúnyolódó megnyilvánulások, újságcikkek és beírások nyomán újból „életre” keltek. Felderengett számukra a remény. Itt nincs „kétharmados elnyomás”, szabad a tánc, mondhatnak akármit. Felfedezték egymást azok a „jóbarátok”, akik teljes vállszélességgel rombolják a nemzeti értékeket. Azt gondolják, van rá vevő, van rá kereslet. Azt viszont elfelejtik, hogy az erdélyi magyar „érdekvédelmi szervezet” csak a konjunktúrának köszönheti mai kivételezett helyzetét, közösségünk legnagyobb része pedig nem ért egyet a meghasonuló döntésekkel. Ritka az olyan magyar közöttünk, aki azonosulni tudna a nemzetidegen elvekkel. Nézzék csak meg, kik és honnan lájkolják az elvetemült bejegyzéseket.

Share Button
Ennyien olvasták: 239

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.