Központ
2017. augusztus 22. kedd, Menyhért, Mirjam
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

Magyar orvosokra márpedig szükség van

Szentgyörgyi László december 12, 2014 Vélemény

lacikicsiMORGÓ 

Egy társadalom életében nemcsak a gazdaság játszik kulcsszerepet, hanem az egészségügy, oktatás, kultúra is, ezek határozzák meg egy nép/nemzet lelki, erkölcsi, szellemi állapotát, egyben jelenét és jövőjét. Mindez fokozottan érvényes egy etnikai kisebbség, esetünkben az erdélyi magyar nemzeti közösség vonatkozásában.

Az 1989-es romániai rendszerváltás után megfogalmazódott stratégiai célok – autonómia, önálló magyar oktatási rendszer az óvodától az egyetemig stb. – közül igen kevés valósult meg. Ha van adóssága a politikumnak az erdélyi magyar nemzeti közösséggel szemben, akkor azok egyike éppen  a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye.

A magyar nyelvű orvosképzés leépítése a nacionál-kommunista román oktatáspolitika egyik célja volt, s már-már sikerrel járt. A rendszer bukása után, az emlékezetes 1990-es esztendő diáktüntetései a helyzet súlyosságára, a problémák orvoslásának fontosságára próbálták terelni a politika figyelmét. A márciusi események azonban mintha elvágták volna a fonalat, megtörték a MOGYE magyar diákságának lendületét.

Az RMDSZ által, különösen 1996, az első kormányzati szerepvállalás óta követett politikai vonalvezetés – a kis lépések politikája –, néhány apró részsiker ellenére, nem hozott előrelépést. Ez elsősorban az oktatás területén a legszembetűnőbb: az önálló magyar tannyelvű állami tudományegyetemről már szó sem esik, a MOGYE önálló magyar tagozatának felállítása pedig – bár törvény rendelkezik róla – elbukott a román többségű egyetemi vezetés ellenállásán.

Mindezek ellenére egy ideig örvendetesen nőtt az egyetem magyar diákjainak a részaránya – igaz, az oktatók terén nem sikerült áttörést elérni –, de az utóbbi négy évben ez a folyamat megszakadt, mára újra 25 százaléknyira esett vissza. Az intézmény vezetősége folyamatosan a magyar diákok részarányának leszorításán munkálkodik: a felvételi vizsgák megkönnyítésével ide vonzza a diákokat, újabb és újabb szakokat indít, ahol csak román nyelven folyik az oktatás, bevezeti az angol nyelvű képzést stb.

Mindeközben pedig a politika képtelen bármit is tenni, tehetetlenül nézi, amint az egyetem román többségű szenátusa, az egyetemi autonómiára hivatkozva, megtagadja a törvény előírásainak teljesítését. Ez a kolozsvári Babeş-Bolyain, illetve a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen nem okozott semmiféle gondot. A kormány pedig, amelynek az RMDSZ is részese, egyszerűen képtelen jogkövető magatartásra bírni az intézményt.

A laikus számára úgy tűnik, a magyar oktatók előtt sem világos, mi lenne a teendő, legalábbis a követendő stratégiával a mai napig adósok. Az intézmény választott vezető tisztségeiről való lemondás látványos lépés ugyan, a média és a társadalom figyelmét valóban az ügy felé fordította, de szinte kizárt, hogy pusztán ennyi eredményhez vezethet. A megoldáshoz ez esetben is csak a közös fellépés vihet közelebb. Ahhoz pedig szükség van az elképzelések összefésülésre, a stratégiára.

Bármely lépés, ami ehhez közelebb visz – amiként a Kultúrpalotában tartott kerekasztal is –, üdvözlendő. Tudjuk, a magyar egyetemi oktatók körében sincs egységes álláspont a probléma megoldását illetően, nem azonos módon ítélik meg sem az egyetem jelenét, sem a jövőjét, olykor személyes érdekeik is keresztezhetik egymást, de ha fontosnak tartják a magyar orvosképzést, akkor addig kell tárgyalniuk, egyeztetniük – először egymás közt –, amíg egyezségre jutnak.

Tartoznak ezzel mind önmaguknak, mind az erdélyi magyar nemzeti közösségnek.

Share Button
Ennyien olvasták: 275

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.