Központ
2018. október 17. szerda, Hedvig

Magyarnak nuku!

Szentgyörgyi László április 6, 2018 Vélemény

VÉLEMÉNYEM SZERINT

Ha akarja, bárki bőven talál saját környezetében is példát arra, hogy minden hivatalos és kevésbé hivatalos állítás ellenére, Romániában hátrányos megkülönböztetés éri a magyar nemzetiségű munkavállalókat. Azaz: a kettős mérce alkalmazása a munkaerőpiacon is lépten-nyomon tetten érhető.

E sorok írója még ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek tagjai gyakran találkoztak azzal a szülői, tanári, oktatói figyelmeztetéssel, hogy aszongya: dolgozzatok bármely területen, ha érvényesülni akartok, akkor nektek román vetélytársaitoknál legalább kétszer annyit kell tudnotok, mert másként esélyetek sincs. A helyzet – legalábbis eddigi élettapasztalataim szerint – többnyire ez volt. A „szerencsés” kivételek pedig csak a szabályt erősítették.

Ezen, minden ilyen irányú reménykedésünk dacára, a rendszerváltás sem változtatott. Maradt minden a régiben – a munkaerőpiacon is. Magyarán: egyesek egyenlők, mások egyenlőbbek. Vegyük csak a legutóbbi példát: egy románságával kérkedő vásárhelyi cég olyan diszkriminatív álláshirdetést tett közzé, melyben nem átallotta kijelenteni, az általa meghirdetett takarítói állásokra nem jelentkezhetnek magyarok és romák.

A történet nem elszigetelt. Bő másfél-két évtizeddel ezelőtt egy román ismerősöm, aki a helyi gázszolgáltatónál dolgozott, húgának esetét mesélte, akinek felvételi kérelmét indoklás nélkül utasították el. Amikor személyesen érdeklődött a górénál az elutasítás okáról, az szemrebbenés nélkül jelentette ki: magyarokat nem vesznek fel, s jobban tenné ő is, ha jobban megválogatná barátait. Hiába érvelt azzal, hogy a húgáról van szó, akinek házastársa okán „csak” a vezetékneve magyar…

A frissebb történetnek személyes tanúja lehettem: a két-három idegen nyelvet beszélő turisztikai szakember hasztalan próbálkozott közel három éven át azzal, hogy komolyabb, végzettségének megfelelő munkát találjon, hiába küldözgette életrajzait ide-oda, egyetlen helyről sem kapott visszajelzést, még egy interjúra sem tartották érdemesnek… Mígnem az apja – pusztán próbából – mindenüvé, ahol a gyereke próbálkozott, el nem küldte maga egy fiktív román hangzású néven az ugyanazokat az adatokat tartalmazó CV-jét. Láss csodát: már első próbára megkapta az interjúra szóló meghívást, a gyereke még egy elutasító választ sem.

Az első esetre visszakanyarodva: a magyar és cigány munkavállalók számára tiltott területnek számító vásárhelyi takarító cég rövid idő alatt kétes értékű hírnévre tett szert. Tegyük hozzá: annak ellenére, hogy időközben törölték az ominózus álláshirdetés diszkriminatív részeit. Az etnikai jogsértésekkel foglalkozó Civil Elkötelezettség Mozgalom a bejegyzést közzétevő hölgy Facebook-oldalán azonnal jelezte, hogy a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul.

Hogyan reagált a politikum a történetre? A PNL Maros megyei elnöke, Cristian Chirteș szenátor közleményében az IRES közvélemény-kutató intézet felmérését idézte, amely szerint Marosvásárhely lakóinak 70 százaléka úgy tartja, hogy a városban problémamentesek az etnikumközi kapcsolatok, és a helyiek 80 százaléka úgy érzi, hogy nincsen hátrányosan megkülönböztetve.

Arról nincs tudomásom, hogy az eset az RMDSZ-nél elérte volna az érdekküszöböt.

Share Button
Ennyien olvasták: 642

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.