Központ
2017. augusztus 23. szerda, Bence
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős
Derült
Holnap
Derült
Derült
Péntek
Derült

Megszámláltattunk…

Központ július 11, 2013 Vélemény

MORGÓ

LaciokMegszámláltattunk…

Az elmúlt héten tették közzé a 2011-es népszámlálás hivatalosan véglegesnek mondott eredményeit. Hogy Romániában mikor mondható valami véglegesnek, mikor állítható, hogy egy hasonló vagy bármilyen felmérés számadatai utólag már meg nem változtathatók, azt nehéz lenne megmondani. Tájainkon a népszámlálás végeredményét többnyire a felmérést végző hatalom, állam érdekei szerint „alakítják”, s amióta a klasszikus kijelentés elhangzott – „csak azokban a statisztikákban hiszek, amelyeket magam hamisítottam” –, azóta illik a kellő fenntartásokkal fogadni a hasonló „végleges” adatokat.

 

Egy népszámlálás szakszerű lebonyolításához komoly és felkészült apparátus szükséges, a hatalom érdekei szerinti „finomítások” már az adatfelvétel alatt előfordulhatnak, a központilag elvárt formáját pedig az adatok összesítése és a feldolgozás során adják meg az erre szakosodott beavatottak. A már hitelesnek és véglegesnek mondott eredmények közzététele után aztán sor kerülhet azok értékelésére, értelmezésére, magyarázására. Köztudomású: statisztikákra, száraz számsorokra hivatkozva bármi, és annak az ellenkezője is bebizonyítható.

A frissen közzétett, s kozmetikázott – merthogy hirtelen 1,2 millió meg nem számlált személyt találtak az illetékesek – népszámlálási eredmények alapján a legszembetűnőbb, legalábbis a magyarok által is lakott vidékeken, hogy megyénként durván egy kisvárossal fogyott a népesség. Ezen belül a magyarság fogyása a számottevőbb, Maros megyében például mintegy 30 ezerrel csökkent. Marosvásárhely esetében, ahol az ezredfordulóra billentek át az etnikai arányok a románság javára a 2002-es cenzushoz viszonyítva, amikor 46,7 %-ot tett ki a magyarság, 2011-re már csak 44,8 %-ot. Abszolút számokban pedig az 1992-es felmérés szerinti 164 ezerről 127 ezerre csökkent Marosvásárhely lakossága, ezen belül a románok 75 ezerről 66 ezerre, a magyarok viszont 84 ezerről 57 ezerre. Hogy a jelentős, már-már tragikusnak is mondható csökkenésben mekkora szerepe volt a 90-es márciusi pogrom-kísérletnek, az a vak számára is világos. S mivel a szórványban hatványozottabb a fogyás, mialatt a tömbmagyarságban – értem ez alatt elsősorban a Székelyföldet –jelentéktelenebb, akár azt is mondhatnám, hogy különösebb aggodalomra nincs ok. Az viszont, hogy a demográfiai trendből is az olvasható ki, hogy Marosvásárhely gyors lépésekben távolodik a Székelyföldtől, s közeledik a szórvány felé, már aggasztó. Vigasztalásul akár arra is hivatkozhatnék, hogy a demográfiai folyamatok tendenciája Európa nyugati felében, a civilizáltnak mondott népek körében is hasonló, de nem teszem.

Hogy mi lenne a megoldás, mi lenne a teendő a jelzett gondokra? Azt hiszem, erről demográfusok, hivatásos népnevelők, szociográfusok, gazdasági szakemberek, pszichológusok és politikusok közösen találhatják meg a választ. Minél hamarabb, annál jobb.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 125

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.