Központ
2017. december 11. hétfő, Árpád, Árpádina
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Minden, ami nem foci

Ferencz Zsombor október 8, 2015 Vélemény

zsombor_kpontLeginkább az aljas cselszövések sorozatához hasonlítható az az eljárás, amelyben az UEFA részesítette a magyar és a román labdarúgó szövetségeket. Előbb szeptember 17-én kitiltotta a nézőket a két válogatott soron következő Európa-bajnoki mérkőzéseiről. A két ország nemzeti tizenegyét érintő sorsdöntő összecsapásról, két teltházra esélyes, vérre menő küzdelemről. Olyan csoportállásnál, amelyben még a régóta várt továbbjutás is elérhető. Aztán mindössze három nappal a mérkőzések kezdete előtt, amikor a finnek már megérkeztek Bukarestbe, és elmentek a Nemzeti Arénába bemelegíteni, a Feröer-szigetek focistái pedig már a Duna parton készítették a szelfijeiket, megszületett a büntetéseket felfüggesztő határozat. Egyformán a románoknak és a magyaroknak. Több mint két héttel az elsőfokú határozat után, illetve mindössze hetvenkét órával a kezdő sípszó előtt. Hurrá! Mégsem lesznek zárt ajtósak a meccsek, mégsem lesznek üresek a nézőterek.

Felmerül a kérdés, hogy miért kellett egy olyan ítéletet meghozni, amelyet gyanús szimmetriával, az utolsó pillanatban, ennyire könnyen fel lehetett függeszttetni? Hogyan lehet komolyan venni azt az európai intézményt, amely a két országra nézve ennyire kártékony döntéseket hozott egy FARE (Football Against Racism in Europe) nevű szervezet anonim megfigyelőjének a feljelentésére? Mint minden ítélőszéken, az UEFA-nál is, már a fellebbezés pillanatában fel kellett volna függeszteniük a megszorító intézkedést mindaddig, amíg megszületik a végleges ítélet. Nem így történt, fontosabb volt a határozatok érvényben tartása, a szurkolók megaláztatása. És kevesebb mint három napot hagytak a jegyvásárlásra, a szállásfoglalásra, az odautazásra. Hogy aztán ott „nemet mondjanak a rasszizmusra”!

Itt valami más is bűzlik, itt valami másnak is történnie kellett. Akárcsak a migránskérdésben, valakik valakiket manipuláltak. Eleinte szükségük volt a migránsokra, hadd jöjjenek, alig várták őket! Aztán panaszkodni kezdtek a hatóságok, hogy nem tudják, mi legyen a követelőző, munkakerülő menekültekkel. Ellentmondóan nyilatkoztak és ellentmondóan cselekedtek. És nem a probléma megoldását keresték, hanem az újabb és újabb krízishelyzetek megteremtését, az ellenőrizhetetlen tömegáradatot, a határok felszámolását. Valakiknek ez kellett, ezért harcoltak, ezért tüntettek. Beengedték a migránsokat, hogy aztán „szétoszthassák” őket. Ugyanúgy, mint a rasszista szurkolók esetében. Előbb bezáratták a kapukat, megalázták a focirajongókat, majd az utolsó pillanatban mégis meggondolták magukat. Nem a szurkolók érdekeit követték, nem a labdarúgást népszerűsítették. Fontosabb volt számukra a „FARE” nevű szervezet anonim feljelentése és a sorsdöntő mérkőzések ellehetetlenítése.

U.i. Szintén a témával kapcsolatos az a kábeltévés harc is, amelynek következtében az erdélyi nézők többségét megfosztották a Bajnokok Ligájának a mérkőzéseitől. Amennyiben az RCS-RDS előfizetőjeként követni szeretnénk a Barcelona, a Real vagy a Bayern mérkőzéseit, akkor a kizárólagos közvetítési jogot magáénak tudható Telekom céggel egy újabb szerződést kell megkötnünk. Szintén az UEFA jóvoltából, annak „közvetítési stratégiájának” köszönhetően. Visszatért a kommunizmus idejéből örökölt (úgy a kábeltévé, mint a többi – víz-, gáz-, villany- stb. –  szolgáltatóra érvényes), monopolhelyzettel való visszaélések ideje.

Share Button
Ennyien olvasták: 911

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.