Központ
2018. szeptember 24. hétfő, Gellért, Mercédesz

Mire jó a költségvetés?

Szentgyörgyi László február 22, 2018 Vélemény

VÉLEMÉNYEM SZERINT

Egy ország, egy város, egy intézmény nem működhet anélkül, hogy mérnöki pontossággal megtervezett költségvetése ne lenne. Azaz, előre tudniuk kell a vezetőknek, miből és mire költenek, és főleg: mennyit. Hogy tudják, addig nyújtózzanak, ameddig a takarójuk ér. Ellenkező esetben ráfázhatnak – valóságosan és képletesen egyaránt.

A büdzsé elfogadása az egyik legfontosabb, leghevesebb vitákat kiváltó, legádázabb politikai csatározások által kísért, legkeményebb érdekellentétekkel terhelt aktusa egy város vezetésének. És egyben komoly, elsősorban a lakosság által viselt, hosszan ható következményekkel járó döntése. Hogy miért? Elsősorban azért, mert azon túlmenően, hogy egy intézmény, azaz a városháza napi működését jó vagy rossz irányba befolyásolja, hosszú távon meghatározhatja a városlakók közérzetét, otthonérzetét is. Mert nem mindegy, milyen utakon, járdákon, tömegközlekedési eszközökön közlekedünk, az utca képe miképpen befolyásolja mindennapjainkat, milyen iskolába járathatjuk gyerekeinket, milyen művelődési, kikapcsolódási, pihenési lehetőségeket nyújt a város lakóinak.

Egy város első embere, tudjuk, maga a polgármester. Legalábbis annak kellene lennie. Bizony voltak idők, amikor nem így vala. Sőt, manapság is vannak helyek, itt, Romániában is, ahol nem a polgármester a város legfontosabb, legbefolyásosabb vezetője, ahol obskúrus politikai és egyéb, de főleg gazdasági érdekcsoportok bábúiként, kiszolgálójaként működik. Magyarán: eszközként.

Marosvásárhely abban a szerencsés helyzetben van, hogy a sors kegye által Bernády György személyében egy nagyformátumú polgármestere lehetett. Olyan, akire méltán ragadt rá a városépítő jelző. A huszadik századtól kezdődően ő a viszonyítási pont, minden utódja tevékenységét a nagy elődhöz hasonlítjuk.

Témánkhoz visszakanyarodva azt kell mondanunk, az idei büdzsé nem gazdag, sőt, inkább szegényesnek mondható, látványos beruházásokra nem futja belőle. Legalábbis a legfőbb tételeket átfutva erre a következtetésre juthatunk. Hiányzik belőle a merész, előre mutató, a jövőt szolgáló elképzelés, terv. Pedig Vásárhely első választott román nemzetiségű polgármesterének, a lassan húsz esztendeje regnáló Dorin Floreának bizony bőven lett volna ideje arra, hogy bár egy jelentős megvalósítással beírja magát a város történelmébe. Valóságtól elrugaszkodott – az átlagpolgár szemében mindenképp – ötletei voltak ugyan a polgármesternek, de csak annyi. Egyelőre a központi mélygarázs lehetne az, amivel viszonylag maradandót alkothatna. Igaz ugyan, hogy ennek is megvannak a maguk igaza mellett érvelő ellenzői.

Dehát Bernádynak is voltak annak idején… S lám, a Kultúrpalota száz évvel későbben is képes megfelelően kiszolgálni a város művelődés iránt érdeklődő polgárainak igényeit.

Share Button
Ennyien olvasták: 962

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.