Központ
2017. szeptember 22. péntek, Móric
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Eső
Holnap
Eső
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű

Mobil

Központ május 11, 2012 Vélemény

Molnar TiborMobil

Kezdetben – a kilencvenes évek végén – valának a „téglák”: nagyok, nehezek, szögletesek, ormótlanok, rondák. Emellett még drágák is voltak, valamint buták, rettenetesen buták: kizárólag telefonálni lehetett velük. Jobb esetben. Merthogy kiránduláson, túrázáson, horgászatkor fújhattuk fel a vackokat – eleinte csak a nagyobb városokban és közvetlen közelükben volt térerő. Külföldön szintén tehettük a füstre, roamingszolgáltatásról még csak nem is hallottunk akkoriban.

 

Aztán, ahogy telt-múlt az idő, úgy lettek a mobiltelefonok egyre kisebbek, pofásabbak, csicsásabbak, okosabbak. Az SMS-küldés volt az első „járulékos” szolgáltatás (és mindmáig a legnépszerűbb), az MMS-ezés nem vált be (drága), de aztán sorban és megállíthatatlanul jöttek az egyre újabb funkciók; manapság már valójában miniszámítógépekről beszélhetünk, főleg az ún. okostelefonok (szlengesen: odanyúlós vagy tapiteli) esetében. Tényleg elképesztő, milyen hatalmas fejlődésen mentek keresztül alig több mint egy évtized alatt: a mai készülékekkel gyakorlatilag csak mákot darálni és kolbászt tölteni nem lehet, minden mást igen. De vigyázat: tudhat bármit a csodakütyü, ha egyszer elveszítjük vagy ellopják, a benne lévő SIM-kártyával együtt; kezdhetünk új életet, mert a telefonkönyvünknek is csengettek, ezért ajánlatos időnként lementeni valahova az utóbbit, például a számítógépre. Régen, mobilszámításunk előtt mindenki fejből tudta a rokonai, barátai, fontosabb ismerősei számát; ma legfeljebb a sajátunkat tudjuk, de még azt se mindenki.

A mobilozás alapvető előnye, hogy bárkit bármikor elérhetünk, csakhogy ennek a tantusznak is két oldala van: bennünket is bármikor zargathatnak. Persze, ki lehet kapcsolni a telót, de becsületes ember nem szokta. Sokan nem veszik fel vagy egyszerűen kinyomják, ha ismeretlen számról hívják őket. Tanácsot adni nehéz, mi a követendő attitűd ilyen esetben, ugyanis a horrorfilmekben mindkét magatartást szankcionálták már: volt, hogy azért fojtották meg a rányit, mert felvette az ismeretlennek, ugyanakkor láttunk már olyat is (One missed call), amikor azért lett a bige hirtelen egy fejjel alacsonyabb, mert nem méltatta szóra a titkos telefonálót. Döntse el hát ki-ki maga…

Az SMS-ezés több szempontból is érdekes. Először is: a világon mindenhol hibásan használják, mivelhogy az SMS az angol Short Message Service rövidítéséből származó betűszó, tehát evidens, hogy SM-et kéne mondani, és nem SMS-t, csak hát ebben a formában vonult be a köznyelvbe, így jártunk. Az is figyelemre méltó, hogy szinte mindenki az „ellenkező” kezével írja az SMS-t: a jobbkezesek bal kézzel, a balosok jobbal; rejtély, hogy miért. A legádázabb SMS-ezők a tinilányok, de az egyetemisták sincsenek túlságosan lemaradva. Egy felmérés szerint a harmincöt éven aluli nők majdnem háromszor annyit SMS-eznek, mint azonos korú férfitársaik, amiben közrejátszhat az is, hogy a férfiak jobbára csak nőknek küldenek SMS-t, egymásnak legfeljebb különleges alkalmakkor (karácsony, húsvét stb.). Nincs rá logikus magyarázat, de valamiért buzis a férfiak közötti SMS-ezgetés, mi inkább felhívjuk egymást.

Egy amcsi humorista szerint az emberek zömének villámgyorsan kiürülne a telefonkönyve, ha valamilyen csoda folytán még hallanák egymást néhány másodpercig az után is, hogy befejezték a beszélgetést. Van benne valami…



Share Button
Ennyien olvasták: 202

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.