Központ
2018. július 16. hétfő, Valter

Régió vagy gyarmat?

Központ március 14, 2013 Vélemény

Ferenc ZsomborRégió vagy gyarmat?

Erdély közigazgatási újjászervezéséről az Európai Unióval való tárgyalások idején, a kilencvenes évek második felében kezdtek beszélni. Azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy Románia alkalmassá váljék az uniós alapok lehívására,honatyáink nyolc fejlesztési régiót hoztak létre. Székelyföldet a Közép Régióba sorolták, ez azonban csak azoknak a vállalkozóknak jelentett valamit, akiknek pályázati ügyekben a gyulafehérvári irodához kellett fordulniuk. Mivel a lakosság többségére ez a régiósítás csak minimális hatást gyakorolt, annak idején pedig az internet gyerekcipőben járt, és a hírtelevíziók is csak „hírmondóban léteztek”, a tájékozatlanságnak és az érdektelenségnek köszönhetően, az akkori területi felosztás nem ütközött lakossági ellenállásba.

 

Az átszervezés körülbelül két-három évvel ezelőtt került megint a köztudatba, többek között azáltal, hogy az „éppen” kormányon lévő RMDSZ ellene agitált. Pontosabban olyan feltételeket akartak szabni politikusaink, amelyek a székely megyék összetartozását szavatolta volna. A romániai magyar parlamenti érdekképviselet azóta ellenzékbe került. Az unió által „előírt” elvárások pedig folyamatosan feszültséget okoztak. Hol szabják meg a régiók határait? Melyek legyenek ezek központjai? Ki szerezzen nagyobb hatalmat, befolyást és tőkét? Íme, a leggyakrabban felmerülő kérdések. Az uniós csatlakozás eddigi dézsmái (a kőolaj- és földgáztartalékok „átadása”, a monopolhelyzetben lévő vállalatok „elajándékozása”, valamint a fogyasztói piac egyoldalú – számunkra hátrányos – megnyitása) mellett, most egy újabb jogfosztó folyamatnak lehetünk szenvedő alanyai: az ország gyarmatosításának. Átrajzolják a fejünk felett a közigazgatási határokat, olyan skatulyákba helyeznek, amelyekbe nem állt szándékunkban beállni. A régiókat a lakosság megkérdezése nélkül a gyarmatosítók szabják meg önkényesen. Olyan kényszerfeltételek elé állítanak, amelyek a többi uniós államban sem léteznek.

A régiók azonos mérete nem lehet alapfeltétel, hiszen Németországban például, ahol egy föderatív, vagyis félszuverén államokból felépülő államforma működik, megtaláljuk a tizenkét millió lakost számláló Bajorországot, és az egymilliós Saar-vidéket is. Bajorország fővárosa, München tízszer akkora, mint Saarbrücken. Bajorország területe több mint húszszor nagyobb, mint a Saar-vidéké. Ennek ellenére, a Német Szövetségi Tanácsban, az előbbi tartomány hat képviselővel, míg az utóbbi hárommal rendelkezik. Kell ennél jobb példa a Székelyföldnek?

Az autonómiatüntetések, a zászlóharcok és „az erős képviselet” által nyújtott lehetőségek mellett léteznek-e olyan erdélyi magyar politikusok, akik az említett célok mentén egyeztetéseket folytatnának a minket éppen derékba törni óhajtó európai döntéshozó tényezőkkel? A tüntetéseken és a civil megmozdulásokon kinyilvánított tömegakaratot van-e, aki eljuttassa a megfelelő hatalmi körökhöz? Persze jól jön a mentség, hogy ezt kérik, ezt kérték tőlünk, mintha tényleg egy összeesküvés-elmélet alanyai lennénk, ahol senkinek sincs szava, és úgy terelgetnek minket az egyik legelőről a másikra, mint egy juhnyájat, de ennél azért többet érdemelünk. Politikai hatalommal rendelkező képviselőink, az Európai Parlamentben és idehaza, gyakoroljátok a jogaitokat, intézzétek az ügyeinket úgy, ahogyan azt elvárjuk tőletek!

Share Button
Ennyien olvasták: 289

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.