Központ
2017. szeptember 23. szombat, Tekla, Líviusz
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

Régió vagy gyarmat?

Központ március 14, 2013 Vélemény

Ferenc ZsomborRégió vagy gyarmat?

Erdély közigazgatási újjászervezéséről az Európai Unióval való tárgyalások idején, a kilencvenes évek második felében kezdtek beszélni. Azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy Románia alkalmassá váljék az uniós alapok lehívására,honatyáink nyolc fejlesztési régiót hoztak létre. Székelyföldet a Közép Régióba sorolták, ez azonban csak azoknak a vállalkozóknak jelentett valamit, akiknek pályázati ügyekben a gyulafehérvári irodához kellett fordulniuk. Mivel a lakosság többségére ez a régiósítás csak minimális hatást gyakorolt, annak idején pedig az internet gyerekcipőben járt, és a hírtelevíziók is csak „hírmondóban léteztek”, a tájékozatlanságnak és az érdektelenségnek köszönhetően, az akkori területi felosztás nem ütközött lakossági ellenállásba.

 

Az átszervezés körülbelül két-három évvel ezelőtt került megint a köztudatba, többek között azáltal, hogy az „éppen” kormányon lévő RMDSZ ellene agitált. Pontosabban olyan feltételeket akartak szabni politikusaink, amelyek a székely megyék összetartozását szavatolta volna. A romániai magyar parlamenti érdekképviselet azóta ellenzékbe került. Az unió által „előírt” elvárások pedig folyamatosan feszültséget okoztak. Hol szabják meg a régiók határait? Melyek legyenek ezek központjai? Ki szerezzen nagyobb hatalmat, befolyást és tőkét? Íme, a leggyakrabban felmerülő kérdések. Az uniós csatlakozás eddigi dézsmái (a kőolaj- és földgáztartalékok „átadása”, a monopolhelyzetben lévő vállalatok „elajándékozása”, valamint a fogyasztói piac egyoldalú – számunkra hátrányos – megnyitása) mellett, most egy újabb jogfosztó folyamatnak lehetünk szenvedő alanyai: az ország gyarmatosításának. Átrajzolják a fejünk felett a közigazgatási határokat, olyan skatulyákba helyeznek, amelyekbe nem állt szándékunkban beállni. A régiókat a lakosság megkérdezése nélkül a gyarmatosítók szabják meg önkényesen. Olyan kényszerfeltételek elé állítanak, amelyek a többi uniós államban sem léteznek.

A régiók azonos mérete nem lehet alapfeltétel, hiszen Németországban például, ahol egy föderatív, vagyis félszuverén államokból felépülő államforma működik, megtaláljuk a tizenkét millió lakost számláló Bajorországot, és az egymilliós Saar-vidéket is. Bajorország fővárosa, München tízszer akkora, mint Saarbrücken. Bajorország területe több mint húszszor nagyobb, mint a Saar-vidéké. Ennek ellenére, a Német Szövetségi Tanácsban, az előbbi tartomány hat képviselővel, míg az utóbbi hárommal rendelkezik. Kell ennél jobb példa a Székelyföldnek?

Az autonómiatüntetések, a zászlóharcok és „az erős képviselet” által nyújtott lehetőségek mellett léteznek-e olyan erdélyi magyar politikusok, akik az említett célok mentén egyeztetéseket folytatnának a minket éppen derékba törni óhajtó európai döntéshozó tényezőkkel? A tüntetéseken és a civil megmozdulásokon kinyilvánított tömegakaratot van-e, aki eljuttassa a megfelelő hatalmi körökhöz? Persze jól jön a mentség, hogy ezt kérik, ezt kérték tőlünk, mintha tényleg egy összeesküvés-elmélet alanyai lennénk, ahol senkinek sincs szava, és úgy terelgetnek minket az egyik legelőről a másikra, mint egy juhnyájat, de ennél azért többet érdemelünk. Politikai hatalommal rendelkező képviselőink, az Európai Parlamentben és idehaza, gyakoroljátok a jogaitokat, intézzétek az ügyeinket úgy, ahogyan azt elvárjuk tőletek!

Share Button
Ennyien olvasták: 186

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.