VÉLEMÉNYEM SZERINT
Nem mondok újat, amikor azt állítom, hogy Románia a korlátlan lehetőségek országa: itt minden megtörténhet, sőt, annak az ellenkezője is. Alig telt el egy esztendő a posztkommunisták elsöprő választási győzelme után, s már a második kormányfőjüket is elzavarták. Ki emlékszik ma már a Grindeanu nevére? Tudosera sem a hozzáértő kormányzás, hanem legfennebb „akasztós” kijelentése okán fognak emlékezni, s arra is csak a magyarok. Zárójelbe kívánkozik: bizony szerettük volna, ha ominózus kijelentése miatt kellett volna lemondania a kormányfőnek, de nem így történt… Mindenesetre távol vagyunk attól, hogy hasonlókért bárkinek is a fejét követelnék Romániában.
Hogy mi lehet Tudose menesztésének valódi oka? Feltehetően egyik vád sem állja a helyét – vagy valamennyire mindenik? – azok közül, amelyekkel illették a hétfő estébe nyúló pártvezetőségi gyűlésen, amelynek végén a lemondatására vonatkozó döntés megszületett. Valószínűleg azoknak lehet igazuk, akik arról beszéltek, írtak a médiában, hogy a pártelnök elégedetlenségének legfőbb oka mindkét esetben az lehetett, hogy a „szolgálatok” nem az ő, azaz Dragnea közvetítésével, hanem őt megkerülve, közvetlenül tartották a kapcsolatot embereikkel. S bár úgy tűnik, ismét Dragnea akarata érvényesült, hisz sikerült megszabadulnia a közvetve vagy direkt Iohannis befolyása alatt álló, immár második kormányfőtől is, de ez a győzelem könnyen pirruszinak is bizonyulhat a későbbiekben. Mindenesetre a tegnapi diadal után Dragnea pozíciója, pártelnöki hatalma jelentősen gyengülni látszik, feltehetően vége a választási siker utáni egyeduralkodói státusnak, s ezentúl meg kell osztania a hatalmat, másokat is be kell vonnia a párton belüli ügyek irányításába.
Mi várható ezután? Az új helyzetben megnő a Iohannis játéktere: ha nagyon akarná, akár az előrehozott választásokat is kiprovokálhatná, ha nem a parlamenti többséghez tartozó kormányfőjelöltet nevez meg, akit aztán a törvényhozás leszavaz. S így tovább… A balliberális oldal akár az államelnök felfüggesztését is kierőszakolhatja, ami tovább bonyolíthatja a helyzetet, s elérhető közelségbe hozhatja az előrehozott választásokat. Mert úgy fest, hogy alig egy esztendővel a fényes választási győzelem után, a PSD már nem ragaszkodik, sőt szabadulna a kormányzás terhétől. Nem is csoda, hisz rövid egy esztendő alatt sikerült akkora káoszt okoznia a gazdaságban, a pénzügyekben, az ellátórendszerben, hogy ha tovább marad a kormánykeréknél, már a negatív következményekkel, elsősorban a népszerűségvesztéssel is szembesülnie kell majd. Jövőre pedig államelnök-választás lesz, amit nagyon szeretnének megnyerni – főleg Dragnea -, hisz Iliescu volt az utolsó jelöltjük, akinek ez sikerült.
Érdekes lesz az is, hogyan pozicionálja majd magát ebben a viszonyrendszerben az RMDSZ. A „szövetség” pillanatnyilag is tudathasadásos állapotban leledzik, hisz az Európai Néppárt tagjaként most éppen a másik oldalhoz tartozó román szocialistákkal és liberálisokkal működik együtt, amit bizony nem néznek jó szemmel az európai jobboldaliak. Az is igaz viszont, hogy a román jobboldal etnikai türelmetlenségben, fennhéjázásban, a magyar jogkövetelések elutasításában jeleskedik inkább, mint együttműködési szándékban. Véleményem szerint.
