Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Eső valószínű
Szombat
Eső valószínű

Sakkbábuk

Központ november 2, 2012 Vélemény

Ferenc ZsomborSakkbábuk

A parlamenti választások közeledtével egyre élénkebb a közélet. A politikum szereplői eljátsszák az egyéni vagy csoportos hatalomjátékukat, az „indulni vagy nem indulni” zsarolásos stratégiájukat. A párton belüli és kívüli erőviszonyokat az jelzi a legjobban, hogy ki kerül bejutásra esélyes körzetbe és ki holtvágányra. A sokszor érthetetlen döntések arra utalnak, hogy a politikai szereplők úgy viselkednek, mint a bábuk a sakktáblán.

Mi is a sakknak a lényege? „A játékosok felváltva lépnek, és valamennyiük célja az, hogy a másik fél király nevű figuráját a játékszabályoknak megfelelően bemattolják.(…) A király a játék elején általában passzív és védelemre szorul, de a végjátékban, ahogy fogynak a bábuk a tábláról, többnyire aktivizálódik és támadóbbá válik.” Az egyik „királyunk” Markó Béla, a másik pedig Tőkés László. A harmadik király Szász Jenő lehetett volna, ha a tisztjeivel és a gyalogjaival együtt nem játszották volna el a lehetőségeiket. A nemrég lezajlott MPP-s elnökcserének viszont már nem volt tétje, hiszen Biró Zsolt mindössze a magára maradt és matthelyzetbe szorult vesztes figurának a szerepét vehette át.

A sakktáblán a király mellett megtaláljuk a nehéztiszteket (a vezért és a bástyákat), a könnyűtiszteket (a huszárokat és a futókat) valamint a gyalogokat. „A vezér bármely irányban léphet, bármennyi mezőt, mindaddig, amíg a tábla széléhez nem ér, vagy egy másik figura nem kerül az útjába. Tág mozgáslehetőségéből adódóan a vezér a sakkjáték legerősebb figurája.” Az említett királyok „vezérei” Kelemen Hunor és Toró T. Tibor. Ha a pártok játékosállományát vizsgáljuk, akkor az RMDSZ-nél egy erős és népes, az EMNP-nél pedig egy kis létszámú, hiányos sereget figyelhetünk meg. Az előbbiek sorában olyan „bástyák” állnak, mint Borbély László, Verestóy Attila, Frunda György vagy Kelemen Attila. Mellettük olyan „futókat és huszárokat” találunk, mint Kovács Péter, Bíró Rozália, Borboly Csaba vagy Kerekes Károly. A különböző tisztek között nincs értékegyenlőség. Ennek bizonyítéka az a Borbély-Kerekes helycsere, amelyben egy futót feláldoztak egy bástya megmentéséért. Az RMDSZ „gyalogok” népes táborát további jelöltek, párttitkárok, sajtóreferensek, ügyvezetők, kisvállalkozók és más érdekelt személyek népesítik. Mint ismeretes, ezeket a bábukat küldik leghamarabb az ellenfél támadására, és ezeket áldozzák fel a közvetlen csatározások során. A haszontalan figurákat (mint például Csegzi Sándort, vagy a többi holtvágányra kényszerített politikust) „levetetik”. Ezek alkalmanként az ellenfél mezőnyébe igazolnak át.

Az EMNP esetében kevés tisztről ejthetünk szót. A párt egyik bástyája Gergely Balázs, futója Szilágyi Zsolt, huszárja pedig Demeter Szilárd, a „király” sajtófőnöke. A többi pártkatona aligha nőtte túl az egyszerű gyalogok szintjét. A Demokrácia Központok munkatársai az EMNP-gyalogok sorát gyarapítják, de ilyen mezőnnyel nem állhatnak ki az ellenféllel szemben. A sakkmérkőzés hamarosan véget ér. Remélhetőleg nem az erdélyi magyarok lesznek ennek vesztesei.

(Az idézeteket a Wikipédiából származnak.)

Share Button
Ennyien olvasták: 186

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.