Központ
2017. szeptember 26. kedd, Jusztina
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős

Szobornézőben

Központ március 7, 2013 Vélemény

LaciokSzobornézőben

Tavaszi sétánkat folytatva, hadd térjek ki a vásárhelyi szobrokra, emlékművekre. A ’89-es politikai változások után bizonyos szempontból pótolni próbálták a hiányokat, számos figyelemre méltó alkotás került a közterekre, igaz, van köztük olyan is, amelynek kihelyezése komoly ízlésbeli és etikai kételyeket vet fel. Úgy vélem, ha már Mihály vitéz szobrának felállítása mellett döntöttek, akkor eredeti alkotást kellett volna megrendelniük a városvezetőknek, s nem egy olyan másolatot, amihez hasonló még féltucatnyi áll itt-ott az országban. A „klasszikust” idézve: Vásárhely többet érdemel.

Sétánkhoz, illetve megfigyeléseinkhez visszakanyarodva, ami a legszembetűnőbb: a magyar vonatkozású szobrok teljes hiánya a főtérről. Száz évvel korábban egész alakos szobra állt ott Bem apónak (1880. október 17-én avatták), Kossuth apánknak (1899. június 11-én leplezték le), s emlékműve Petőfinek (az obeliszket 1912 novemberében emelték), de ott állt Bodor Péter zenélő kútja is. Az első világháborút követő impériumváltás után, 1919. március 28-án, az éj leple alatt a főtéri szobrokat lerombolták, visszaállításukra azóta sem került sor. Helyükre, az éppen aktuális politikai szélfúvás szerint, illetve az etnikai arányokban beállt (államilag erőltetett) változások előfutáraként megjelent az ortodox és a görög-katolikus katedrális, a Román katona emlékműve, az Avram Iancu-szobor, a Városháza előtti „anyafarkas”, valamint az Emil Dandea-szobor. S bár az 1989-es politikai fordulat utáni megváltozott körülmények között akár az is elvárható lett volna, hogy visszaállítsák a korábban lerombolt szobrokat, erre nem került sor. De még magyar vonatkozású emlékmű sem kerülhetett a főtérre, csak az azt övező mellékutcákba. A legbosszantóbb, hogy a Bernády-szobornak sem találtak helyet például az általa építtetett Városháza vagy Kultúrpalota előtt, esetleg közelében. Pedig ha valaki, akkor Bernády megérdemelné, hogy méltóképpen emlékezzünk rá.

Sajnos, a vásárhelyi magyarság politikai érdekképviseletének nem futotta erre érdekérvényesítő erejéből. Az előzmények ismeretében bizakodásra sincs túl sok okunk.


Share Button
Ennyien olvasták: 132

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.