Központ
2017. szeptember 23. szombat, Tekla, Líviusz
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

Úton a „híd” felé

Központ február 28, 2013 Vélemény

Ferenc ZsomborÚton a „híd” felé

Az utóbbi időben egyre feltűnőbb az a sikertörténet, amelynek az RMDSZ a főszereplője. Annak ellenére, hogy számtalan próbálkozás történt, amely az erdélyi magyarok érdekképviseletének a megújítását tűzte ki célul, mégsem következett be semmilyen változás. Ma is egy zártkörű, felülről irányított, a másként gondolkodókat kirekesztő alakulat áll az erdélyi magyarok élén. Egy olyan csoport, amelynek tagjai előnyben részesítik a mindenkori román kormány akaratát az őket megválasztó magyarok óhajánál. Akiknek fontosabb az egyéni érdekeket szolgáló, olcsó politikai trükkök bemutatása, a hosszútávon építkező, következetes munkánál. Akik gondolkodás nélkül elsöpörnek az útjukból minden olyan kívülről vagy belülről érkező megmozdulást, amely nem az irányításuk alatt jött létre. Ilyen a mi érdekképviseletünk.

Nyugodt szívvel elengedték a kötelékükből azokat, akik új pártot alapítottak, majd amikor látták, hogy azok nem túlzottan életképesek, határozottan elutasították a szövetségre lépés gondolatát. Ilyen körülmények között, ha még maradt egy-két ember az RMDSZ-en belül, aki felemelte volna a szavát a minket érintő lényeges helyi, nemzeti vagy nemzetközi kérdésekkel szemben, akkor azokat a legrövidebb időn belül lefokozták, elnémították vagy felfele buktatták. Így született meg a „teljesen egységes és demokratikus” RMDSZ. Egy olyan „erős képviselet”, amely a román ellenségképpel riogatott a választások idején, de azon kívül a többség nemzeti érzékenységét tartotta fontosabbnak a magyarokénál. Olyanok, akiknek mindvégig politikafüggő fogalom volt az autonómia, de kormányfüggetlen a hataloméhségük.

Ennek a többéves „megtisztulási” folyamatnak a következtében ma már mindenhol találunk olyan közösségeket, amelyek kiszorultak az RMDSZ-ből, de nem tudták megteremteni maguknak a járható utat. Ott van a levitézlett pártok – polgári és néppárt –, szintén „jóravaló” magyarokkal a hátuk mögött, de mégis háttérbe szorulva. Kiábrándultan, a pálya szélén ácsorogva. Vannak közöttük száműzöttek, kirekesztettek, elnémítottak, lefokozottak, vesztesek vagy összeférhetetlenek. Ők is magyarok, valamennyien. Az MPP hanyatlása és a Néppárt gyenge rajtja után ezek a „tenni akaró” személyek újból a pályára szeretnének kerülni, mindent elkövetnének ennek érdekében. Ezért emelték fel a szavukat annakidején az őket kirekesztő RMDSZ-vezetőkkel szemben, ezért vonultak ellenzékbe, majd ezért hozták létre a pártjaikat, hogy ők is a közéletben szerepelhessenek. Hatalomvágyból vagy a közösségük iránti szeretetből – a végeredmény szempontjából most mellékes. A külső és belső szakadásra való próbálkozások sorozata kudarcba fulladt. Az első számú erdélyi magyar érdekképviselet a sokszínűség helyett a stabil önkényuralom útjára lépett. Azok, akik nem találták meg ebben a szervezetben a helyüket, eddig sikertelenül építkeztek. Félő, hogy a sok kudarc nyomán egyesek egy olyan „híd” felé veszik majd útjukat, mint amilyent a szlovákiai Most-Híd, amely a többségi nemzettel karöltve jutott politikai szerephez.


Share Button
Ennyien olvasták: 191

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.