Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Eső
Holnap
Eső
Borús
Szombat
Borús

Választási aritmetika

Központ május 25, 2012 Vélemény

Ferenc ZsomborVálasztási aritmetika

A folyamatosan változó választási szabályok dzsungelében érdemes lenne áttekinteni, hogy milyen következményekkel járhat a mi szempontunkból az egyfordulós választási rendszer bevezetése, a különféle küszöbök eltörlése, illetve a kisebbségeknek ígért kedvezmények.

A helyhatósági választásokon egy polgármester- és egy megyei tanácselnök-jelöltre, valamint egy-egy párt városi és megyei tanácsosi listájára (vagy esetleges független tanácsosjelöltre) adhatjuk a voksunkat. A legtöbb szavazatot megszerző jelölt lesz a polgármester, illetve a tanácselnök, az önkormányzati képviselőtestületbe pedig azok a pártok (jelöltek) kerülnek be, akik legalább egy mandátumnyi szavazatot gyűjtenek össze. A három magyar párt indulásából az a hátrány származhat, hogy a mandátumban nem realizálódott szavazatok nem adódnak össze, tehát így egy vagy két magyar jelölttel kevesebben juthatnak a tanácsba, mint abban az esetben, hogyha ugyanolyan számban egy közös listára adnánk szavazatainkat. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a politikai sokszínűség akár növelheti a magyarok szavazókedvét, a több párt indulása a magyar tanácsosi mandátumok számának a gyarapodását is eredményezheti. A polgármesteri és tanácselnöki tisztségért folyó harcban nem osztanak érdemdiplomákat, csak az számít, hogy ki lesz az első. Hiába szerepel kitűnően valaki a kampányban, ha nincs az első két „főesélyes” között, nagy valószínűséggel aránytalanul alulmarad a megmérettetésben, mert a választók racionális okokból a „győzni tudók” valamelyikére fog szavazni.

A parlamenti választásokon ezentúl a helyhatósági választásokhoz hasonló rendszerben fogunk szavazni. Minden választási körzetből az a jelölt jut be a parlamentbe vagy a szenátusba, aki a legtöbb szavazatot gyűjti össze. Nincs lista, eltörölték a bejutási küszöböt, ami azt jelenti, hogy a kisebb pártok jelöltjei, vagy a független jelöltek is könnyebben mandátumot szerezhetnek, tehát kisebb lesz a pártok rostálási szerepe, és előtérbe kerül a jelölt közéleti megítélése. Az RMDSZ azzal az indokkal támadja ezt a törvényt, hogy a töredékszavazatok nem kerülnek be egy „nagy kosárba”, ahonnan újabb mandátumokat lehetne szerezni. A leadott szavazatok pártpreferenciális színezete nem fog a parlamentben tükröződni, pontosabban előfordulhat, hogy egy választói kisebbség határozza meg a kormányzási többséget. Azokban a megyékben, ahol valamelyik kisebbség 7% fölött van, de nem szerzett egyetlen mandátumot sem, hivatalból kap egy parlamenti képviselői helyet. A mi esetünkben nem világos, milyen mechanizmus szerint osztják majd le a minket, magyarokat megillető helyeket. Összességében nem panaszáradatra és siránkozásra van szükség, hanem hatékony és eredményes politizálásra.  Ezek az új rendelkezések a magyar összefogás fontosságát erősítik meg, de lehetőséget adnak arra is, hogy olyan jelölteket indítsunk, vagy olyanok mellé álljunk, akik – a szórványban például – bejutásra esélyesek és a mi érdekeinket képviselik.


Share Button
Ennyien olvasták: 196

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.