Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

Választási aritmetika

Központ május 25, 2012 Vélemény

Ferenc ZsomborVálasztási aritmetika

A folyamatosan változó választási szabályok dzsungelében érdemes lenne áttekinteni, hogy milyen következményekkel járhat a mi szempontunkból az egyfordulós választási rendszer bevezetése, a különféle küszöbök eltörlése, illetve a kisebbségeknek ígért kedvezmények.

A helyhatósági választásokon egy polgármester- és egy megyei tanácselnök-jelöltre, valamint egy-egy párt városi és megyei tanácsosi listájára (vagy esetleges független tanácsosjelöltre) adhatjuk a voksunkat. A legtöbb szavazatot megszerző jelölt lesz a polgármester, illetve a tanácselnök, az önkormányzati képviselőtestületbe pedig azok a pártok (jelöltek) kerülnek be, akik legalább egy mandátumnyi szavazatot gyűjtenek össze. A három magyar párt indulásából az a hátrány származhat, hogy a mandátumban nem realizálódott szavazatok nem adódnak össze, tehát így egy vagy két magyar jelölttel kevesebben juthatnak a tanácsba, mint abban az esetben, hogyha ugyanolyan számban egy közös listára adnánk szavazatainkat. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a politikai sokszínűség akár növelheti a magyarok szavazókedvét, a több párt indulása a magyar tanácsosi mandátumok számának a gyarapodását is eredményezheti. A polgármesteri és tanácselnöki tisztségért folyó harcban nem osztanak érdemdiplomákat, csak az számít, hogy ki lesz az első. Hiába szerepel kitűnően valaki a kampányban, ha nincs az első két „főesélyes” között, nagy valószínűséggel aránytalanul alulmarad a megmérettetésben, mert a választók racionális okokból a „győzni tudók” valamelyikére fog szavazni.

A parlamenti választásokon ezentúl a helyhatósági választásokhoz hasonló rendszerben fogunk szavazni. Minden választási körzetből az a jelölt jut be a parlamentbe vagy a szenátusba, aki a legtöbb szavazatot gyűjti össze. Nincs lista, eltörölték a bejutási küszöböt, ami azt jelenti, hogy a kisebb pártok jelöltjei, vagy a független jelöltek is könnyebben mandátumot szerezhetnek, tehát kisebb lesz a pártok rostálási szerepe, és előtérbe kerül a jelölt közéleti megítélése. Az RMDSZ azzal az indokkal támadja ezt a törvényt, hogy a töredékszavazatok nem kerülnek be egy „nagy kosárba”, ahonnan újabb mandátumokat lehetne szerezni. A leadott szavazatok pártpreferenciális színezete nem fog a parlamentben tükröződni, pontosabban előfordulhat, hogy egy választói kisebbség határozza meg a kormányzási többséget. Azokban a megyékben, ahol valamelyik kisebbség 7% fölött van, de nem szerzett egyetlen mandátumot sem, hivatalból kap egy parlamenti képviselői helyet. A mi esetünkben nem világos, milyen mechanizmus szerint osztják majd le a minket, magyarokat megillető helyeket. Összességében nem panaszáradatra és siránkozásra van szükség, hanem hatékony és eredményes politizálásra.  Ezek az új rendelkezések a magyar összefogás fontosságát erősítik meg, de lehetőséget adnak arra is, hogy olyan jelölteket indítsunk, vagy olyanok mellé álljunk, akik – a szórványban például – bejutásra esélyesek és a mi érdekeinket képviselik.


Share Button
Ennyien olvasták: 216

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.