Központ
2017. augusztus 17. csütörtök, Jácint
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Visszatekintő kettő – belpolitika

Központ december 26, 2011 Vélemény

Molnar_TiborVisszatekintő kettő – belpolitika

Idén a belpolitika ingoványos, poshadt mocsarát nem kavarta fel különösebben semmi: se egy jó vaskos korrupciós botrány, se látványos letartóztatások, de még egy kiadós pártcirkusz sem. Kolozsvár polgármesterét lecsukták ugyan, és pont korrupció vádjával, valamint néhány kisebb város vezetőjét is, de valamennyien tudjuk, hogy ez csak vihar a biliben, és hogy valójában azokat kéne lesittelni, akik elrendelték az övékét. Az ősz hajú kripli, Sorin Ovidiu Vantu folyamatos cucukáztatása az ügyészség, a börtön és az otthona között sem egyéb ócska bohóckodásnál; álljon be a szesztilalom, ha letöltendőre ítélik – túl nagykutya ahhoz. Továbbá az, hogy Mircea Geoana rúgott egy csúnya öngólt, és tipliznie kellett a szenátus éléről, tulajdonképpen érdektelen, mert már a 2009-es elbukott elnökválasztás másnapja óta zombi volt, politikai hulla. Ágyő!

Árvíz sem volt az idén (szerencsére), habár azt a politikusok igencsak szeretik: ki lehet vonulni a helyszínre síp, dob és nádihegedű helyett luxusterepjárókkal, gumicsizmában és vízhatlan kabátban együttérezni, azaz együttérzést színlelni; na, sebaj, majd jövőre hátha összejön, úgyis akkor lesznek a választások. Pedig Emil Bocnak kifejezetten jól áll a sárdagasztás, az anorákos Basescu is inkább néz ki segédmunkásnak vagy disznóhizlaldai ólfelelősnek, mint államelnöknek, és Udrea naccsám is jobban fest gumicsizmában, mint Gucciban. De ez van, így jártak, ebben az évben csak aszály sújtott, de az kétszer is: tavasztól nyár közepéig, majd nyár közepétől késő őszig, azon viszont nincs mit látogatni, a kiszáradt, repedezett tarlót bámulni meglehetősen snassz, még nekik is.

Februárban, ha még egyáltalán emlékszik rá valaki, góréváltás történt az RMDSZ-nél: Hunor jött, Béla ment. Eckstein-Kovács Péternek esélye nem volt Kelemen Hunorral szemben, akinek viszont szintén nem lett volna bárki ellen, ha nem élvezi az ős-eremdéeszes nehézfiúk támogatását. Markó „visszavonulása” természetesen csak kamu, továbbra is ő diktál; Hunor boy valójában nem más, mint Béla bá szóvivője, ugyanakkor – ha alul lehet egyáltalán múlni az irredenta gyermekversek trubadúrját, az egy perc alatt kimondott „ö” betűk fedett pályás világbajnokát – még szürkébb, még unalmasabb, még sótlanabb, mint az elődje.

Az RMDSZ minden gáncsoskodása és betartása ellenére nagy nehezen mégiscsak bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt már nem szopik, de még csak most fedezi fel a környező világot, most tanul járni, most bújnak a fogacskái. Valójában jól meg vagyunk mi… áldva: mindkét politikai szervezetünknek csorog a nyála, azzal a különbséggel, hogy amíg az EMNP nyáladzása a gyermekkori fogzásra, addig az RMDSZ-é minden bizonnyal az öregkori agylágyulásra utal. Mindenesetre reméljük, hogy Néppárték hamar és különösebb szövődmények nélkül átesnek a gyerekbetegségeken, és nem olyan csípőficamos politizálást folytatnak majd, amit az RMDSZ annak idején „kis lépések politikájának” nevezett (ez egyébként egy magyar egyházpolitikai kifejezés a nyolcvanas évekből, nem ők találták ki), s ami valójában nem volt más, nem más, mint az egy helyben toporgás groteszk pantomimjátéka. Mert a bélai út, drága magyar véreim, akárcsak anno a lenini, nem vezet sehova…



Share Button
Ennyien olvasták: 211

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.