Központ
2017. október 20. péntek, Vendel
Derült
Péntek
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű

ACTA est fabula?

Központ február 25, 2012 Hír & hírháttér

ACTA est fabula?

A sokat vitatott, széttüntetett (tüntetéssorozat épp most zajlik), és különböző közösségi portálokon rongyosra osztott ACTA-törvénytervezet hozzávetőlegesen négy szót juttat eszünkbe: szabályt, kontrollt, szigort és költségeket. Az internet és a virtuális valóság klasszikus értelemben szabad, azaz jelen pillanatban alig létezik törvény, amely annak működését korlátozná. Örülünk is mi ennek, mert – ironikusan, és pesszimista hozzáállással, de – feltehetjük a kérdést, hogy mi élvezhető maradt nekünk, ami nem törvényellenes, nem erkölcstelen, nem drága és nem is hizlal?

 

Mi is az ACTA?

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást úgy képzelhetjük el, mint egy sokszereplős akciófilmet. A harc az információért megy (áttételesen persze a pénzért is). A szereplők: a tartalomgyártók, akik a szerzői jogok révén lovettát akarnak zsebre tenni. Az ellenséges táborban vannak a felhasználók, akiknek természetesen az ingyen ebéd ízlik a legjobban, és erről nem mondanának le, másrészt az akciófilm rendezőjeként – de akár szereplőjeként is – ott van az állambácsi, aki ennek mentén a kontrollt akarja növelni az állampolgárok fölött. A szerepleosztásban fontos funkciójuk van a közvetítőknek is (nem kell nagy ördöngösségre gondolni: Facebook, Twitter, YouTube, stb): ők mondhatni a felhasználók táborában harcolnak, mert ezekre a megosztókra csak jogtiszta tartalmakat lehetne feltenni, és ez nem áll érdekükben.

Moldován József távközlési államtitkár szerint: „Itt két különböző fogalomról beszélünk, amelyeket külön kell választani: a személyes célra használt adatcseréről, adatmegosztásról, illetve az internetes kalózkodásról és a szellemi jogvédett termékekkel való kereskedésről. Az én álláspontom, hogy a személyes célú adatcserét nem szabad meggátolni, a jogvédett termékekkel való kereskedést azonban meg kell akadályozni. Mivel az ACTA egyezményt a nemzeti parlamentekben is ratifikálni kell, az RMDSZ parlamenti képviselőinek én azt javaslom, ne szavazzanak olyan törvénymódosításra, amely internetes adatmozgást akadályoz, amennyiben nem kereskedelmi céllal történik” – szögezte le Moldován.

Az egyezmény nem szögezi le, mi legális és mi illegális

Az elmúlt évszázadokban hozzászoktunk ahhoz, hogy vannak közkönyvtáraink, múzeumjaink, látogathatunk kiállításokat, és épp kedvenc íróinkra, zenéinkre vagy rendezőinkre pedig úgy hívjuk fel barátaink figyelmét, hogy kölcsönadjuk nekik az általunk megvásárolt, letöltött könyveket, zeneszámokat vagy filmeket. Sőt minden tudományos, oktatási, kulturális intézmény, de a jóérzés is a szellemi javak megosztását propagálja.

Persze idővel, ahogy a premodern korban a nyers erő volt árucikk, az információs társadalomban teljesen természetes dolog, hogy az információ is egyfajta árucikké váljon: de ahogy a könyves üzletben külön ülőalkalmatosság van kialakítva az ott áruba bocsátott könyvek lapozgatására, olvasására, sőt, ha megvásároljuk azt, szívünk joga odaadni azt legjobb barátunknak, akkor miért tiltja az ACTA hogy ezt programok és az internet segítségével a virtuális valóságban is megtegyük?

„A gond ott kezdődik, hogy az egyezmény igen lazán, vagy néhol egyáltalán nem szögezi le azt, hogy mit nevezünk kalóztartalomnak, illegális tartalomnak, és hogyan kell fellépni az ilyen tartalmat megjelenítőkkel szemben. AZ ACTA hagyja, hogy az illetékes hatóságok szabadon értelmezzék, mi az, amit illegálisnak találnak. Ha például a szerzői jogok megsértéséről van szó, akkor illegális az is, ha valaki másnak a fényképét lementi a számítógépére, hiszen nem az övé. Vagy ha valaki letölt egy filmet vagy egy zeneszámot, az is törvénytelen. Továbbá az sem világos, hogy hogyan fogják ezt észrevenni. Lesz egy hatóság, amely minden internet-felhasználót monitorizál? Vagyis az ACTA révén az internet és a böngészés állami hatóságok ellenőrzése alá kerül?” – teszi fel a kérdést Kovács Lehel, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusa, informatikus.

Pozitív hozadék

Az ACTA pozitív hozadékakta gondolok, az a kérdés jut eszembe, hogy mi lenne, ha a sok művész, zenész és író, rendező – aki ingyen forgat, gitároz, körmöl, alkot – átpártolna ügyvédnek, politikusnak, informatikusnak? Hisz ez anyagilag jobban megéri. Kulturális termékekből viszont maradna a zacc, ahogy az lassan ténylegesen történik, hisz nagyon sok a gyenge minőségű szellemi termék, mind a zenei, mind a filmes piacon.

Kovács Lehel: „Véleményem szerint csak akkor lehet pozitív hozadéka, ha pontosítják az egyezmény fogalmait: pontosan leírják azt, hogy mi minősül bűncselekménynek, és mi nem. Addig, amíg feltételezett bárkit a törvény elé citálhatnak, és a bírói megítélés kérdése, hogy mekkora szigorral értelmezi az illegális tartalmat, addig nem lehet pozitív hozadéka. Másrészt, bizonyos internetes tartalmakat ténylegesen kellene ellenőrizni: például a szigorúan tudományos írásokat, értekezéseket, enciklopédiákat. Fontos, hogy ezekben ne legyen hiba, tévedés, vagy hamis információ. De ezt nem egy állami hatóság kellene górcső alá helyezze, hanem a tudományos szféra, akadémiák, egyesületek” – fejtette ki véleményét Kovács.

Mint ismeretes, 2005 és 2010 között háromszorosára nőtt az EU-ba érkező hamis termékek száma, amelynek eredményeként 2010-ben több mint 103 millió darab hamisítványt állítottak meg az illetékes hatósági szervek. Hogyha az ACTA ezt sikeresen és szavatoltan vissza tudná szorítani, akkor esetleg el lehetne gondolkodni a törvény ratifikálásán.

Egyértelműen negatív hatások

„Az ACTA a jelenlegi formájában visszaélésekre ad okot mind gazdasági, mind emberjogi téren. Ha szigorúan monitorizálnak, ha szűrni fogják az internet tartalmát, akkor ezzel csak a feketepiaci, illegális CD és DVD forgalmat fogják megnövelni. Ha valaki nem tölthet le szoftvert, filmet vagy zenét, biztos megkapja azt a forgalmazót, aki – jobb áron, mint az üzletben – eladja neki. Ez pedig csak a feketegazdaságot élénkíti, emlékezzünk csak a kilencvenes évek elejére, amikor a piacon lehetett kapni mindenféle illegálisan másolt kazettát, számítógépes játékot”– fejtette ki Kovács.

Emellett még egy igen káros hatása is lenne a törvénynek, hisz az ACTA által előírt digitális tartalmak fizetőssé tétele világszinten óriási szakadékok kialakulását, azaz inkább eddig is meglévő egyenlőtlenségek fokozódását eredményezheti a különböző társadalmi rétegek között: egyesek képesek lesznek megvenni, amit pillanatnyilag ingyen meg lehet szerezni, akinek meg pénze sincsen, az teljesen eleshet adott tudásoktól. Nem beszélve arról, hogy legegyszerűbb operációs rendszer Romániában a minimálbér kétharmadába kerül.

Milyen emberjogi problémákat vet fel az ACTA?

„Számos emberjogi problémát vet fel, mint például a szabad véleménynyilvánításhoz való jog, a névtelen internethasználathoz való jog. Ez olyan, mintha egy hatóság határozná meg azt, hogy milyen könyveket, vagy újságokat vehetek ki egy könyvtárból, miket olvashatok. De beszélhetünk a magánélet tiszteletben tartásához való jogról is. Ha mindenkit monitorizálnak, akkor kinek lesz magánélete? Pedig ezek azok a jogok, amelyeket valamikor a rabszolgatartó társadalmi rendszer vége fele sikeresen kivívott magának a teljes emberiség, amelyeket minden demokratikus állam alkotmánya szavatol, és amelyek igazi emberré tesznek minket” – fejezte ki felháborodását az informatikus.

Ez a szintű megfigyelés, az internethasználat „átvilágítása” gyakorlatilag a társadalmi életünk fontos területének folyamatos ellenőrzését jelenti a nem kívánatos személyek által. Joggal mondhatjuk, hogy elnézést, de a számítógépem az intim szférámhoz tartozik. És milyen jogon kényszerítik a hatóságok az internetszolgáltatókat, hogy személyes adatainkat összegyűjtsék, internetes szörföléseinkről jegyzőkönyvet készítsenek? Vagyis mindenki kontrollálható, alkalomadtán zsarolható lesz a begyűjtött információk alapján?

A probléma az, hogy a jogvédők egyrészt próbálják kriminalizálni a „letöltőket”, másrészt prekoncepciók alapján megadóztatják őket nonszensz és igazságtalan formában. Ez a kettő így együtt nem életképes és etikus gyakorlat. Vagy a büntetőjog eszközeivel kellene fellépni hatékonyan és igazságosan, vagy adóztatni bizonyos koncepciók alapján. Az irónia meg abban rejlik, hogy annak idején ugyanazok a hatalmas mamutcégek fektettek bele a digitalizálás kutatásába és terjesztésébe, akik most a leginkább tiltakoznak tartalmak ingyenes megosztása ellen. Nálunkfelé erre mondják azt, hogy visszanyalt a fagyi!

 

 

Share Button
Ennyien olvasták: 205

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.