Központ
2019. október 15. kedd, Teréz

Az anyanyelvű oktatás esélyéről és szükségességéről – románul

Központ szeptember 8, 2011 Hír & hírháttér

Az anyanyelvű oktatás esélyéről
és szükségességéről – románul

Anyanyelvu_oktatas

Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közművelődési Házban már az előadás megkezdése előtt nagy sürgés-forgás volt. Politikusok, újságírók, tanárok, érdeklődők várták a bejelentett Az anyanyelvű oktatás – esély és szükségesség. Élünk e lehetőséggel? című szeminárium megkezdését. A pénteki tanácskozáson részt vettek a magyar nyelvű oktatást biztosító állami és magánegyetemek vezetői, oktatási szakemberek, a romániai nem magyar kisebbségi szervezetek képviselői, valamint az RMDSZ vezetői közül Borbély László és Markó Béla is. Jelen voltak a már városközpont rendszeres „tüntetői”, Ádám Valérián és csapata, fehér köpenyekben és narancs­sárga esernyőkkel felvértezve.

 Helyzetjelentés a MOGYE-ról

 A szeminárium megkezdésekor meglepetésként hatott, hogy román nyelven folyt az előadás. Igaz, a hallgatóság soraiban voltak román ajkúak is, mégis enyhén szólva bizarrnak tűnt, hogy magyar anyanyelvű közéleti személyeink a magyar nyelvű oktatás fontosságáról románul beszéltek. A köszöntő után az egyetemek vezetőinek beszédei következtek. Elsőként Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese szólalt fel. A vásárhelyi lakosok számára ismert már a MOGYE-n kialakult helyzet: a román többségű egyetemi szenátus a nyár elején olyan egyetemi chartát fogadott el, amely nem teszi lehetővé a magyar tagozat megalakulását, annak ellenére, hogy az új oktatási törvény előírja ezt az olyan multikulturális egyetemek esetében, mint amilyen a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény. Mindez egy olyan egyetemen megy végbe, amely 1945 és 1962 között magyar nyelvű felsőoktatási intézményként működött, a román tagozatot csak a hatvanas évek elején alapították, és azóta persze a magyar nyelvű oktatás háttérbe szorult. A rektorhelyettes szerint rendszerváltás óta voltak kedvező folyamatok, így sikerült biztosítani a tandíjas helyek fele-fele arányban való elosztását, a tandíjmentes helyekért viszont folyamatosan alkudozni és vitatkozni kell.

Anyanyelvu_oktatas_nagy

 Létkérdés a magyar tagozat létrehozása!

 Nagy kifejtette: a magyar nyelvű oktatás megerősítése szempontjából létkérdés a magyar tagozat létrehozása a marosvásárhelyi egyetemen. Nagy Örs azt is nehezményezte, hogy az új tanügyi törvény nem engedélyezi a gyakornoki állások meghirdetését. „Eddig az évfolyamelsőket vissza lehetett tartani tanársegédeknek, de mivel ez a folyamat megszakadt, kit fogunk most előléptetni?” – tette fel a kérdést jogosan a rektorhelyettes. A régóta tartó MOGYE-s hercehurca bemutatása után Magyari Tivadar, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese (és az RMDSZ frissen kinevezett oktatási főtitkárhelyettese) kifejtette, a kolozsvári felsőoktatási intézmény a magyar nyelvű oktatás szempontjából sokkal jobb a vásárhelyi helyzethez képest, hiszen Kolozsváron már az 1990-es évek végén megalakultak a kisebbségi, a magyar és a német tanulmányi vonalak is. „Mi is elégedetlenek vagyunk, de ezek után csak azt mondhatom, hogy nálunk mennyország van” – állapította meg a hallgatóság körében helyet foglaló Magyari, miután a MOGYE vezetőinek helyzetjelentését hallgatta. A Sapientia magánegyetem részéről Tonk Márton, az EMTE kolozsvári karának dékánja által ismertetett statisztika szerint Romániában évente körülbelül nyolcezer diák érettségizik magyar nyelven, csak 25 százalékuk folytatja anyanyelven egyetemi tanulmányait, további 25 százalékuk pedig román nyelven tanul tovább. Az érettségizők ötven százaléka nem is vesz részt felsőoktatásban – fejezte ki aggodalmát Tonk.

 

Önálló döntést a kisebbségi felsőoktatásban

 Az egyetemek helyzetjelentése utáni nyílt beszélgetésre megérkezett Markó Béla, miniszterelnök-helyettes is „Az elmúlt húsz évben fokozatosan sikerült leépíteni az előítéleteket és ellenérzéseket az oktatás nyelvét illetően, és most újabb problémacsomagot kell megoldani: az anyanyelvű oktatást érintő döntési jogkörök kérdését” – mondta Markó. „Így természetszerűen az Oktatási Minisztérium sem fogadhat el olyan egyetemi chartát, amely megtagadja az önálló egyetemi karok létrehozását” – mutatott rá Markó Béla, utalva a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzetre. – „Lehet ezt a döntést csűrni, csavarni, de az oktatási törvény erre vonatkozó egyértelmű rendelkezéseit kötelező módon be kell tartani” – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes, aki leszögezte, „a felsőoktatásban érdekeltek meg kell értsék azt, hogy a kisebbségi oktatás esetében az önálló döntés kérdése egy alapvető jog, amelyet nem lehet elvitatni, és ennek maradéktalan biztosítása érdekében egy világos, egyértelmű szabályrendszer felállítására van szükség. Ez alapvető feltétele a minőségi kisebbségi felsőoktatásnak, de a jó román–magyar együttélésnek is”. És újabb jó hír ugyancsak Markó Bélától: a Sapientia EMTE akkreditációjáról feltett kérdésünkre, hogy mikor is fog – ez a sokak szemében csak „álom” – megvalósulni, azt válaszolta, hogy „bár nehéz megjósolni, mennyi időbe kerül, amíg a parlament jóváhagyja az akkreditációt, de elvileg ősszel, legkésőbb az év végéig ez meg fog történni.”

Borbély: „Nem itt a helye a tüntetésnek!”

 Eközben Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerképzésért Egyesület ügyvezető igazgatója és fehér köpenyes egyetemisták, rezidensekből álló csapatának nagy része távozott. A csendesen tüntetőket a szeminárium kapuin kívül élesen bírálták, és „ennek itt sem ideje, sem helye nincs” mondattal utasították rendre, majd szólították távozásra. Borbély László minisztert viszont ez sem állította meg abban, hogy a nyílt beszélgetés keretén belüli szabad kérdésfeltevés jogával élő Ádám Valériánt lekezelően és ironikusan „elutasítsa”. „Ha Borbély László nem tesz a MOGYE helyzete javulásáért, akkor kénytelenek leszünk az RMDSZ székháza előtt tüntetni!” – nyilatkozta lapunknak a MOGYKE elnöke.

A beszélgetés során Brassai Attila, a MOGYE tanszékvezetője és professzora kihangsúlyozta, az orvosi egyetem helyzetét nem csak nemzetiségi szempontból kell megközelíteni, hanem főleg minőségi szempontokat kell figyelembe venni. „Azért is létre kell hozni a magyar departamentumot, hogy szakmai szempontból is emeljük a minőséget. A magyar departamentum megalakításával segítséget kapnánk a négy magyarországi egyetemtől, amire nagy szükségünk lenne. Ugyanakkor ez emelné a román tagozat esélyeit is. Hangsúlyozom: a nemzeti és a minőségi szempontot párhuzamosan kell működtetni!” – fejtette ki véleményét Brassai.

 

„Hogyan érzi magát?”

 Változatos érvek vetődtek fel a magyar orvosoktatás mellett a beszélgetésen, az egyik éppen dr. Benedek Imrétől, a MOGYE professzorától hallhattuk, aki az orvosi egyetem magyar tagozatának létrehozásában nem csak jogi, adminisztratív és törvénykezési vetületű hasznosságot firtatta, hanem azt az emberi tényezőt emelte ki, amelyet a sok száraz törvény felolvasása között az emberek el is felejtettek megemlíteni. Egy olyan életszerű helyzetet mesélt el a professzor, amiben a beteg kinyitja a szemét a kórházi ágyon, és az első kérdés, amit meghall, az a „hogyan érzi magát?”. Nem más nyelven, hanem az anyanyelvén, magyarul. Nem kell ahhoz szélsőséges, mellveregető, irredenta nagymagyarnak lennünk, hogy bátran kimondjuk: jól esik, ha problémáimat az anyanyelvemen mondhatom el.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 611

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.