Központ
2017. augusztus 20. vasárnap, István
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű
Eső
Holnap
Eső
Derült
Kedd
Derült

Bernády vagy Păunescu?

Központ december 17, 2011 Hír & hírháttér

BernadyBernády vagy Păunescu?

Hónapok óta folyik a „Bernády vs. Păunescu” címszó alatt a politikai-adminisztratív kötélhúzás, ami eldönthetné, hogy a marosvásárhelyi, jó hírű 2-es Számú Általános Iskola homlokzatán melyik név is fog szerepelni. Ez idő alatt a pontok néha a Bernády-oldalra, többször a Păunescu-oldalra mentek. Mindkét „versenyzőnek” kialakult a szurkolótábora, akik között vannak magyar szülők, civilek, tanárok, 8000 vásárhelyi polgár, és többé-(de inkább)kevésbé politikusok, másik oldalon ott vannak a Brişcaru által vezényelt posztkommunisták, a szóban forgó iskola igazgatónője és 11000 lakos.

A „játékosok” személyéről

Bernády György: a marosvásárhelyi 2-es számú, vegyes tannyelvű általános iskola főbejáratánál, a folyosón még a kommunista hatalom által is megtűrt magyar nyelvű márványtábla hirdeti, hogy az intézmény 1905 és 1906 között, Bernády György polgármestersége alatt létesült. A száz évvel ezelőtt élt gyógyszerész, jogász és politikus Bernády, akit gyakran csak városépítőnek neveznek, Marosvásárhely modernizációs folyamatát vezényelte le. Az ő polgármestersége alatt alakult ki a település belvárosának  arculata. Rendkívül fontos szerepet vállalt a település oktatási, művelődési és szociális rendszerének kialakításában, illetve fejlesztésében.

Adrian Păunescu: neve kétségtelenül megosztja Romániát, így emlegetése kétféle reakciót vált ki: csodálatot vagy undort. Következésképpen a személye körül zajló viták hevesek. Păunescu a Kondukátor udvari költője volt, a kivégzésig dicsőítette és hűséges maradt hozzá. 1989 után sem tagadta meg, a Szocialista Munkáspárt egyik vezetője lett – nem hivatalosan ez a párt volt a Román Kommunista Párt jogutódja. Tudni kell a román politikus-költőről, hogy heves nacionalista, kisebbség -, ezen belül pedig magyarellenes megnyilvánulásairól vált ismertté, és a nemzeti öntudatot hevítő Flacăra Kör tömeg-megmozdulásainak vezetője volt.


De ki a bíró?

A jövő évtől hatályba lépő törvények értelmében az önkormányzatra tartozik a kérdés eldöntése, hiszen az új tanügyi törvény szerint az iskola vezetőtanácsa nem rendelkezik névadó jogkörrel. Persze, ez még vita kérdése, hiszen – lévén, hogy az új törvénynek nincs alkalmazási módszertana – egyesek szerint a régi szabályozás a mérvadó. Innen kezdve politikai alkukérdés, hogy melyik ambíció győz.

Beszédes tények

A tanintézmények névadásával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a kommunizmus bukása után a Marosvásárhelyen beindult iskola-névadási kampányt erőteljesen befolyásolta az akkori politikai konjunktúra. Az 1989-ig számokkal elnevezett állami iskolákat a román kultúra neves képviselőiről nevezték el, és egyetlen tanintézményt sem neveztek el magyar kulturális személyiségről. Városunkban jelenleg 13 állami általános iskola működik, ezek mindenike román nevet visel, kivéve a Friedrich Schillerről elnevezett, valamint a 2-es, illetve a 7-es számút. Marosvásárhelyen tehát pillanatnyilag egyetlenegy olyan általános iskola sincs, amely magyar személyiség nevét viselné, vagy olyan nevet, amelynek köze lenne a magyar kultúrához. Közben viszont az általános iskolák többségében román és magyar nyelven egyaránt folyik a tanítás. A helyzet a gimnáziumok esetében sem rózsásabb: csak a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Szász Albert Sportlíceum magyar nevűek egy olyan városban, amelyben a lakosság majdnem fele ehhez a nemzetiséghez tartozik.

A civilek léptek

November 11-én a 2-es iskola diákjai szüleinek egy csoportja a megyei tanfelügyelőségen egy kérvényt tett le, amelyhez egy 8000 aláírást tartalmazó petíciót is csatoltak. Ezt a petíciót 2011 szeptemberében a Civil Elkötelezettség Mozgalommal (CEMO) közösen kezdeményezték, azzal a céllal, hogy a fent említett iskola felvehesse az egykori jeles polgármester, Dr. Bernády György nevét. Az aláírók hangsúlyozzák: lépésük tisztességes, apolitikus, civil kezdeményezés volt. A magyar gyerekek szülei azzal a kéréssel fordultak az igazgatónőhöz, hogy a gyűlés jegyzőkönyvébe írják be azt, hogy ők leadták az iskola vezetőségének a 8000 aláírást és ehhez csatolták a névváltoztatásra vonatkozó kérésüket is. Az igazgatónő, Codruţa Băciuţ visszautasította a szülők kérését, mondván, hogy az aláírások túl későn kerültek hozzá, míg a PSD Păunescu nevét támogató aláírásokat jegyzőkönyvbe vette.

Ez jogos felháborodást váltott ki a civilekből, akik úgy nyilatkoztak, hogy „az igazgatónő hivatalosan és célirányosan támogatott egy politikai lépést, ugyanakkor megtagadta, hogy a tanári konzíliumon a szülők civil kezdeményezését napirendi pontként tárgyalhassák.”

Ugyanakkor lesöpörte a vezetőtanács napirendjéről a Bernády György név felvevésének lehetőségét is – igen, ő annak a Nicolae Băciuţnak a felesége, aki 1990 után, éveken keresztül magyarellenes tudósításokkal jelentkezett a közszolgálati televízió híradójában, miközben a Vatra Românească nacionalista szervezet egyik alapembere volt -, illetve néhány mondat felolvasása után be is rekesztette a gyűlést. Az intézmény élén álló pedagógus közölte kollégáival, hogy a vezetőség továbbra is kitart a Központi Iskola elnevezés mellett.

„A magyar kultúra értékei nem számítanak értéknek a román kollégák számára. Itt a harcnak nyilvánvalóan etnikai gyökerei és alapjai vannak” – fejtette ki lapunknak Andrássy Árpád, akinek megvannak a hasonló kezdeményezések során szerzett saját tapasztalatai.  

Megoldás csak „fentről” jöhet

Érdekes tény, hogy a múlt hónap folyamán Dumitru Matei főtanfelügyelő, aki egyben a PDL önkormányzati képviselője is, megígérte az aláírásokat átadó szülőknek, hogy amint megjelenik az új oktatási törvény névadásra vonatkozó módszertana, a legközelebbi tanácsülésen ő maga fogja javasolni, hogy a Dózsa György utcai tanintézet vegye fel a múlt század eleji elöljáró nevét. Korábban Dorin Florea polgármester is kijelentette: örülne, ha a városban valamelyik általános iskola egy magyar személyiség nevét viselné. Sőt, több RMDSZ-es tisztségviselő is ígéretet tett arra, hogy közbenjár annak érdekében, hogy a tanintézet felvegye Bernády György városépítő polgármester nevét. Jogosnak tűnik a kérdés: akkor most itt az a közmondás lép érvénybe, hogy ide ígér, oda kínál? „A politikusoknak kellene lépniük, a civilek ugyanis itt már nem érhetnek el sikert. Csak nyomást gyakorolhatnak politikai képviselőjükre, de a konkrét érdekérvényesítést már a politikai erők kell támogassák, politikai alkura van szükség” – hangsúlyozta Szigeti Enikő, a CEMO elnöke, akinek meggyőződése, hogy „Bernády neve a magyar pártok segítsége nélkül soha nem fog felkerülni a 2-es iskola falára.”

Share Button
Ennyien olvasták: 206

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.