Központ
2017. augusztus 18. péntek, Ilona
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Vasárnap
Helyenként felhős

Civilek és Verespatak

Központ november 14, 2011 Hír & hírháttér

LingouleCivilek és Verespatak

Fenntartható-e a civil társadalom? A politikummal vagy attól teljesen elkülönülve kell-e az szerveződjön? A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége idén 12-edik alkalommal szervezte meg a Civil Fórumot, amely a fent említett szövetség évente megrendezett konferencia-sorozata, s amelyen különböző, a civil szervezeteket, de ugyanakkor a társadalmat érintő kérdésekrekeresték a választ.

Dr. Bodó Barna, az MCSZESZ elnöke elmondta, a civil szervezeteknek nagyon fontos szerepe van a társadalomban, hisz szerinte „alapvetően tagolják a véleményeket, segítenek a különböző értékek kialakulásában, ugyanakkor közvetítenek a politikum fele is, és ha esetlegesen a politika nem úgy működik, ahogy a társadalom szeretné, feladatunk, hogy leadjuk a szükséges jelzéseket.” Fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy a társadalom és a civil szféra egymást kölcsönösen meghatározó, befolyásoló és kiegészítő tényezők. Ugyanakkor a társadalom fejlettségi szintjét meghatározza a civil szférája, de fordítva is igaz ez.

A programfüzetet böngészve, a plenáris előadások közül a „Civil szféra és Verespatak” című keltette fel leginkább az érdeklődésem. Az előadóról, Kovács Csongorról, amellett, hogy a Zöld Erdély Egyesület elnöke, tudtam, hogy geológus. Így reméltem, hogy előadásában nem csak azokat a tényeket fogja ismételgetni, amelyeket már különböző médiaorgánumokban orrvérzésig hallhattunk, hanem a szakmai érvekre és esetleges „kulisszatitkokra” is sor kerül.


Verespatak: Fentrőljövő politikai nyomás

Verespatak problémája immár egy évtizede intenzíven foglalkoztatja a civil szférát, és a bányaberuházás számos környezeti, műemlékvédelmi, jogi, emberjogi, erkölcsi és gazdasági kérdést és problémát vet fel. Minden élő és lélegző embernek – aki nem egy barlangban él, és a köldökzsinórját már elvágták – van valamilyen véleménye a Verespatak körül zajló vitáról. Van, aki anti-goldos, van, aki a bánya megnyitása mellett foglal állást, és végül van, aki unja már a témát, és a helyzetet is kilátástalannak látja, de valamilyen véleményt mégis alkot róla. Mindannyian hallottunk a Hunoriada-jelenségről, ismerjük Kelemen Hunor miniszter úr pálfordulását, Borbély László hozzáállását is szidtuk eleget, a 77 civil szervezet petícióját, és annak következményeként államelnöki tanácsosi tisztségéről lemondó Eckstein-Kovács Péter történetével is mindenki tisztában van.

Ebben a cikkben olyan tényeké, érdekességeké lesz a főszerep, amelyeket nem (annyira) mediatizáltak.

Utánajártunk, és megtudtuk, hogy az RMGC hatására a verespataki helyi tanács egy olyan  területrendezési tervet fogadott el 2003-ban, amely gyakorlatilag a települést egy non indusztriális területté nyilvánítja, tehát értsük úgy, hogy a településen semmilyen gazdasági, vállalkozási tevékenységet nem szabad kezdeményezni, kizárólag bányászatot. Egyszerű példával illusztrálva: ha egy Verespatakon élő család az udvarára egy garázst szeretne építeni, erre a helyi tanács nem bocsát ki építkezési engedélyt, arra hivatkozva, hogy – a saját gépkocsijuk védése érdekében összeeszkabálandó épület – nem köthető bányászati tevékenységhez.


Borsos árú reklámkampányok a fantomcégnek

Egy másik érdekes jelenségre is felhívta Kovács Csongor a figyelmünket, mégpedig arra, hogy a Kolozsváron nyomtatott Szabadság napilap, több mint húsz éves fennállása óta kétszer(!) jelent meg színes nyomtatásban: először, amikor az RMDSZ kampányolt, másodszor meg, amikor az RMGC reklámozott benne. Biztosan egész véletlenül történt ez…

Ehhez a témához szorosan kapcsolódik az az információ is, hogy az RMGC csak idén 6 millió eurót költött médiakampányra. Nos, ez nagyon érdekes, hisz feltehetjük a kérdést, hogy kik is szoktak reklámozni? Bizony azok a szolgáltatók, akik valamit el szeretnének adni. Lássunk tisztán, itt nem erről van szó: a fantom-vállalat nem akarja közvetlen módon (egyelőre) a mi pénzünket, hanem a média által szeretné tisztára mosni ciánmérgezett cégüket és elképzelésüket. Kilóg a lóláb, de nagyon.

A civil szervezeteknem ülnek tétlenül!

A Zöld Erdély Egyesületnek volt egy nagyon sikeres projektje, amikor Románia 21 nagyvárosába tettek ki – egy aranyba öntött Băsescu mellszobrot ábrázoló, a Lingoule! felirattal is ellátott – plakátot. Ez nemcsak komoly médiavisszhangnak örvendő akció volt, hanem „ visszahallottuk, hogy az RMGC csodálkozott, honnan van nekünk, civileknek ennyi pénzünk, hogy egy ilyen országos kampányt összehozzun” – mesélte nevetve Kovács. Holott tudjuk, hogy az akció hatásossága éppen az egyszerűségében rejlett, hisz 3000 plakátot nyomtattak ki a civilek, és önkéntesek segítségével töltötték meg egyetlen éjszaka alatt az ország városait az anti-goldos falragaszokkal. Tehát érvényes itt is az a közmondás, hogy „Cézár csak a néptől fél”, azaz csak tömegek megmozgatásával lehet eredményeket elérni ebben a problémában.


Mire számíthatunk?

Verespatak számokban: próbálom nem untatni az olvasót, de fontosnak tartom megjegyezni azt a néhány számadatot, amelyek ismerete megkerülhetetlen a helyes vélemény-nyilvánításhoz. Először van egy 15-ösünk, ami az aranyláz éveinek számát jelöli. Emellett van 330 tonna kitermelendő arany és 1600 tonna ezüst, 200000 hektár kiirtásra ítélt erdő, ugyanakkor 13000 tonna cianid, (összehasonlításképp a teljes európai bányászati szektorban 1000 tonna cianidot használnak, tehát kicsi matek, és rájövünk, hogy csak Romániában 13-szor több mérgező anyagot fognak felhasználni, mint egy kontinens összes bányaprojektjében együttvéve). Azt is tudnunk kell, hogy 50-60 mg mennyiségű cián megölhet egy embert, és a vegyület valamikor a hírhedt Zyklon-B alapanyaga volt.

Egy érdekes mikroszociális vetülete is van a bányaberuházásnak, amely épp a Verespatakon élő embereket sújtja. A faluban két vendéglátóipari egység működik (értsd: kocsma, talponálló, késdobáló), és vendégkörük jól tükrözi a helységben uralkodó helyzetet. Így az egyik kocsmába járnak a bányaprojekt támogatói, a másikba pedig a bányaprojekt ellenzői. És, ahogy ezt sejthetjük, nem tanácsos az anti-goldos kocsma törzsvendégeként a másikban meginni a reggeli felest, vagy az esti sört, mert pro-gold ide vagy oda, nem aranyrögökkel dobálják ki az ellenséges kocsma betolakodóit.

Tudomásunkra jutott az, a talán legfelháborítóbb információ, miszerint Kovács Csongor részt vett – kizárólag geológusi minőségében – egy RMGC megbeszélésen, ahol a kanadai vállalkozók, nem tudván, hogy ő zöld aktivista, és egy erdélyi környezetvédelmi szervezet elnöke, elkottyantották, hogy bizony nem épp olyan fényes és pozitív a helyzet az aranylázukkal kapcsolatosan, mint ahogy azt a médiában, reklámokban, szlogenjeikben puffogtatják. Nyilván sokkal nagyobb mértékű negatív hatásai lesznek a cianidos merényletüknek, és még a beígért munkahely-lehetőségeknek is csak töredéke reális. És azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a Gabriel Resources Rt. eddig semmiféle bányászati tevékenységet nem folytatott, hiszen kifejezetten a merész verespataki bányaterv kedvéért hozták létre, adóparadicsomokban bejegyzett fantomcégeken keresztül. Magyarán: képtelenség lenne bárkit is felelősségre vonni, kártérítésre kötelezni egy esetleges katasztrófa esetében.

Share Button
Ennyien olvasták: 215

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.