Központ
2017. augusztus 24. csütörtök, Bertalan
Eső
Ma
Eső
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Együtt emlékeztek. Mondta ki-ki a magáét

Központ október 13, 2011 Hír & hírháttér

Együtt emlékeztek. Mondta ki-ki a magáét

okt6

Egyedülálló, fontos és példaértékű eseményként konferálták fel közös sajtótájékoztatójukon a három romániai magyar párt október 6-i összefogását. A marosvásárhelyi Székely Vértanúk emlékművénél láthattunk figyelemreméltó népsűrűséget: a legtöbb különböző színezetű politikus, a legkisebb területen.

De mi is késztette az RMDSZ, MPP és EMNP szentháromságát arra, hogy közösen emlékezzenek, és bár egy napra – legalábbis látszólag – félretegyenek mindenféle politikai színezetet és meggyőződést? Ahogy a beszédekből kiderült, egyik oka ennek a premier-összefogásnak a közös történelmünk (gondoljunk csak ’48-ra, ’56-ra, ’89-re), a másik pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen hónapok óta húzódó kalamajka. És annak a ritka pillanatnak is tanúi lehettünk, amikor végre mindhárom párt nem koncon marakodó kutyákként jelent  meg, hanem egyetértett a MOGYE-t ért sérelmek felháborító mivolta és haladéktalanul szükséges megváltoztatása felett.  

Persze ez a nagy összefogás sem volt épp ennyire idilli, hisz az EMNP külön szervezett, a megemlékezéssel egybekötött tiltakozást is az orvosi egyetem magyar oktatásának elsorvasztása ellen, és mindenképp látványosan. Az esernyős, műtőruhás RMOGYKE-sektől kezdve, a különböző charta-sértésre utaló feliratokon át, egészen kis táblát szorongató civil polgárok üzenetei által bombázták a látószervünket. Új ötletként 1500 szál szegfűt helyeztek el a MOGYE kerítésén, a fehéreket a magyar oktatásért (felmerült a kérdés, hogy miért épp fehér színű virág jelképezi a magyar oktatást, amikor a fehér virág a gyász jelképe…), a sárga szegfű a román oktatásért, a piros meg természetszerűleg a vértanúknak állított emléket. De sajnos nem maradandót: a virágokat nem sokáig csodálhatták az arra járók, hisz este 11-re már hűlt helye volt az összefogás florális jeleinek.

Akik jelen voltak

Ha egyébre nem is, de ez a közös megemlékezés arra jó volt, hogy olyan emberek gyűltek össze az emlékműnél, akik egy külön RMDSZ- vagy MPP-rendezvényre sosem mennének el, csak esetleg paradicsomot dobálni az ellenséges párt szónokára. Figyelemreméltó zászlókavalkád fogadta az emlékezni kívánó embereket, hiszen az októberi szél egyformán lengette a román trikolórt, ahogyan az RMDSZ,  az MPP és az EMNP zászlóit is. De láttunk piros–fehér Árpád-sávos, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági mozgalmas és jobbikos lobogót is. Nem meglepő, de ugyanakkor sajnálatos tényként könyvelhető el, hogy megint az emlékezők, szolidarizálók zöme 50-es éveiben járó, vagy azon felüli személy volt. Azok a fiatalok, akik jelen voltak, jobbára valamilyen civil szervezet megbízásából jöttek el, vagy sajtós kollégák voltak…


…és akik nem

A hiányzó láncszemek, akik érdekeiről szólt tulajdonképpen a demonstráció-megemlékezés, a diákok voltak. Tisztelet a néhány kivételnek, aki eljött, de Nagy László püspökhelyettes jogosan ostorozta kemény szavakkal az otthon maradottakat, mert akárhogy is számoljuk, városunkban körülbelül 1500 magyar diák tanul. Ők vajon hol voltak? Bár információink szerint volt olyan magyar oktató a MOGYE-n, aki a diákok testi és lelki épsége érdekében távolmaradásra buzdította őket, mégis ennyire meg lehet őket félemlíteni?


Share Button
Ennyien olvasták: 222

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.