Központ
2017. szeptember 23. szombat, Tekla, Líviusz
Eső
Szombat
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős

Érdekességek a pápaság történetéből

Központ március 14, 2013 Hír & hírháttér

Érdekességek a pápaság történetéből

Március 13-án a konklávé megválasztotta a 266. pápát, I. Ferencet. Összeállítás a pápaság történetének egyes érdekes adatairól.

 

Ki a római pápa?

A pápa a római és a görög katolikus egyház feje. A szó a görög „pappasz” és a latin „papa” szóból ered, jelentése „atya”. A címet első alkalommal Sziriciusz pápa használta 398-ban, a 7. század- tól már csak a mindenkori római püspököt illeti meg.
A pápa teljes, de ritkán használt címe Róma püspöke, Jézus Krisztus földi helytartója, Szent Péter apostolfejedelem utóda, az egyetemes egyház legfőbb papja, Nyugat pátriárkája, Itália prímása, a római egyháztartomány érseke és metropolitája, Vatikánváros államfője és Isten szolgáinak szolgája.

A pápai főhatalom (primátus) tartalma: a pápáé a legfőbb törvényhozói, tanítói, bírói és kormányzati hatalom az egyházban. A katolikus egyház egyetemességének és egységének letéteményese a pápa.

Kik az ellenpápák?

Ők a kánon szerint megválasztott pápával szemben választott pápák. Összesen 37-ről tudunk, az elsőt 217-ben választották Hippolütosz személyében, az utolsó Amade savoyai herceg volt, V. Félix néven (1439-49).

Hány pápa volt?

A történészek között ma sincs teljes egyetértés abban, hogy hányan követték egymást Szent Péter székében az elmúlt közel kétezer évben, az Annuario Pontificio pápai évkönyv 265 pápáról tud. Közülük 81-et avattak szentté, 8-at boldoggá, de a második évezred 124 pápája közül csak 6-ot kanonizáltak.

Ki lehet pápa?

Elvileg bármelyik felnőtt és megkeresztelt férfi, de a bíborosok utoljára 1378-ban, VI. Orbán személyében választottak saját körükön kívülről. Az utolsó pápa, aki megválasztásakor nem volt pap, a Medici családból származó X. Leó volt, őt 1513-ban a szavazás után négy nappal szentelték pappá.

Utoljára 1831-ben volt példa arra, hogy nem püspök lett a katolikus egyház feje, XVI. Gergely felszentelésére csak négy nappal megválasztása után került sor. (A legenda szerint 855-ben VIII. János néven egy nőt választottak volna pápává, aki két év múlva egy körmenet során gyermeket szült és a tömeg agyonverte. Johanna nőpápa sokszor megcáfolt története újra és újra felbukkan – az igazi VIII. János 872-től tíz évig uralkodott és arról nevezetes, hogy ő volt az első meggyilkolt pápa.)

Ki volt a legöregebb és a legifjabb pápa?

A leghosszabb ideig, 34 (avagy 37) évig Szent Péter volt Róma püspöke. A sorban második IX. Piusz (31 év, 7 hónap és 23 nap), a harmadik II. János Pál (26 év, 5 hónap, 17 nap.

A legrövidebb ideig, 13 napig VII. Orbán pápa uralkodott 1590-ben, a modern idők legrövidebb ideig kormányzó pápája I. János Pál, aki 1978-ban a megválasztása utáni 33. napon hunyt el.

A legfiatalabb, húszévesen megválasztott pápa IX. Benedek volt 1032-ben, a legöregebben, 85 évesen III. Celesztin pápa ült Szent Péter trónjára 1131-ben.

A leghosszabb interregnum két pápa megválasztása között két év, kilenc hónap és két nap volt, ennyi telt el IV. Kelemen 1268-ban bekövetkezett halála és X. Gergely megválasztása között.

Hogy hívják a pápát?

A pápa nevét megválasztása után veszi fel (az új keresztnév azt jelképezi, hogy megválasztásukkor másodszor születnek és Krisztus új néven szólítja földi helytartóját). 533-ban történt először, hogy a pápa nevét megváltoztatta (Mercurius vette fel a II. János nevet). A szokás 955 óta vált hagyománnyá, az utolsó pápa, aki megtartotta eredeti nevét Marcello Cervini volt: ő 1555-ös megválasztása után a II. Marcell nevet vette fel.

A nevekben semmilyen rendszer nincs, a választás általában a közvetlen előd, pártfogó vagy politikai példakép alapján történik. A legtöbbször előforduló pápanév a János (23-szor), ezt 16 Gergely és ugyanennyi Benedek, 14 Kelemen, 13 Leo és 12 Piusz követi. Két neve két pápának, I. és II. János Pálnak volt. A pápák közül három érdemelte ki a nagy jelzőt: Nagy Szent Leó (440-461), Nagy Szent Gergely (590-604) és Nagy Szent Miklós (858-867).

Milyen nemzetiségűek a pápák?

Az eddigi 265 pápa közül 217 volt itáliai (közülük 103 Rómában született), 17 francia, 13 görög, 8 német, 6 származott Szíriából, 3 Afrikából, 2-2 volt portugál és spanyol, 1-1 angol, holland és spanyol, Szent Péter pedig galileai volt.

Az 1978-ban megválasztott első lengyel pápa, II. János Pál előtt 456 évig csak olaszok ültek Szent Péter trónján, korábban 1522-ben a holland VI. Hadrián volt nem itáliai születésű. A három afrikai pápa közül az utolsó a 492-ben megválasztott I. Gelasius volt – érdekesség, hogy ő nevezte magát először Jézus Krisztus földi helytartójának.

Még néhány érdekesség:

Az első pápa, aki a Vatikánban lakott, III. Miklós (1277-1280) volt, ő építtetett a vatikáni dombon állandó pápai palotát.

Első pápaként VI. Pál (1963-1978) utazott repülőgéppel.

Az egyetlen pápa, aki száműzetésben hunyt el, Silverius volt (536-537), akit a bizánciak Palmarola szigetére száműztek és ott is halt meg.

A 265 pápa közül ötnek az unokaöccséből is pápa lett: IV. Jenő pápának II. Pál, III. Kallixtusznak VI. Sándor, II. Piusznak III. Piusz, IV. Sixtusznak II. Gyula, és X. Leónak VII. Kelemen volt oldalágon közeli rokona.

Az első, pápán végrehajtott sebészi beavatkozást 1503-ban jegyezték fel, ekkor II. Piusz bal lábának gyulladását igyekeztek két mély metszéssel enyhíteni.

forrás: MTI/MTVA

Share Button
Ennyien olvasták: 244

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.