Központ
2017. december 18. hétfő, Auguszta
Hózápor
Ma
Hózápor
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Jórészt felhős
Szerda
Jórészt felhős

Fekete március 25 év távlatából

Nemes Gyula március 19, 2015 Hír & hírháttér

1990 fekete marcius1

1989 decemberében súlyos áldozatok árán lezárult egy korszak, és egy új rendszer vette kezdetét nálunk is. A hatalmat átvevő posztkommunista erők diverziót keltettek, amelynek során sok ártatlan ember vesztette életét. De alig hallgatott el a puskaropogás az erdélyi városokban, még ott csengett a fülekben: „suntem fraţi, testvérek vagyunk!”, mikor olyan eseményekre került sor, amelyek mai napig vérző sebeket ütöttek az emberek lelkébe. Az erdélyi, székelyföldi magyarok őszintén hittek egy jobb, szebb, szabadabb jövőben, de talán túl naivak voltak. 1990 márciusában az intézményeik, iskoláik visszaadását kérő magyarokat félrevezetett Görgény-völgyi és Felső-Maros-menti román parasztok támadták meg Marosvásárhely főterén. A konfliktus aztán polgárháborús ízű összecsapássá fajult.  A véres pogromot követően a román „igazságszolgáltatás” csak magyar és a magyarokkal tartó cigány résztvevőket hurcolta meg, ítélte el. A román parasztságot felbujtók ellen azóta sem kezdeményeztek eljárást.

1990 fekete marcius2

1990 fekete marcius3

1990 fekete marcius4
Az 1990. március 19-20-án, Marosvásárhelyen történtekről több, egymástól eltérő magyarázat terjedt el a közmédiában. Az eseményekről elsősorban publicisztikai jellegű összefoglalások jelentek meg, valamint a résztvevők írták meg visszaemlékezéseiket. A román szerzők a magyarok szeparatizmusra való törekvésével magyarázzák a kialakult helyzetet, míg a magyarok tervszerűen végrehajtott pogromról írnak. Történeti elemzés viszonylag kevés látott napvilágot 2012 előtt.

Sütő András egyik szemére megvakult

1990 fekete marcius9

2012-ben jelent meg az első szakmunka két marosvásárhelyi fiatal történész tollából, amely a fekete márciusi történéseket levéltári források alapján ismerteti.  (László Márton – Novák Csaba Zoltán: A szabadság terhe, Marosvásárhely, 1990. március 16-21.) A kötet egyik fejezete kronológiai sorrendben mutatja be Maros megye és Marosvásárhely eseményeit 1989. december 22-től 1990. március 21-ig. A következő sorokban ebből emelünk ki néhány részletet:

– 1989. december 22-én délután a Kultúrpalotában megalakult Maros megye ideiglenes vezetősége: Maros megyében az első számú vezető Király Károly lett, helyettesei Man Nistor és Sorin Moldovan.
– 1989. december 24-én több marosvásárhelyi román értelmiségi – arra a hírre, hogy megalakult az RMDSZ – megbeszéléseket kezdeményezett egy olyan szervezet létrehozására, amely a magyarság megszerveződésének ellensúlyát képezné.
– 1990. február 1-jén nyilvánosan megalakult a Vatra Românească Egyesület.
– 1990. február 10-én zajlott le a gyertyás tüntetés. Marosvásárhelyen a több tízezer, egyes becslések szerint 100 000 fős tömeg némán, gyertyákkal és könyvekkel vonult fel, majd a Sportcsarnok előtti téren elmondta a Miatyánkot, és meghallgatta Sütő András rövid beszédét.
– 1990. március 19-én dél körül, a Görgény-völgyi településekről két-három busz és két DAC típusú billenőplatós tehergépkocsi ütő- és vágó eszközökkel felfegyverzett román nemzetiségű vidékieket hozott be Marosvásárhelyre. (…) Négy óra körül a tömeg körülvette a pártok székházainak otthont adó épületeket. A magyarok egy része az épületben keresett menedéket. A többségben lévő román tömeg behatolt az épületbe, az emeletről is kiszorították a magyarokat, akik a padlásra menekültek, ahol elbarikádozták magukat. (…) Judea ezredes felkérte a fent tartózkodókat, hogy hagyják el a padlásteret és szóbeli garanciát vállalt arra, hogy a hadsereg egy teherautójával bántatlanul elhagyhatják a székházat. Sütő András és néhány személy vállalta, hogy igénybe veszi a segítséget. A teherautóig vezető szakaszon a kis csoportot folyamatosan ütlegelték a támadók, akik a teherautó ponyváját eltávolítva további súlyos sérüléseket okoztak a távozó csoport tagjainak. Sütő András egyik szemére megvakult.
– 1990. március 20-án reggel az üzemek magyar nemzetiségű dolgozói a Főtérre, a megyeháza elé vonultak, tiltakozni a március 19-i események miatt. Dél körül a Maros felső szakasza menti és Görgény-völgyi községekből felfegyverzett helybeli román nemzetiségű lakosokat szállító gépjárműoszlop indult el Marosvásárhely irányába. A konvoj tagjai Sáromberkén, Nagyernyében és Marosszentgyörgyön helybélieket támadtak meg. A támadók távozása után a három falu lakói úttorlaszokat létesítettek, hogy megvédjék a településeiket. (…)

Az események végkimenetelét ismerjük.

„A Securitate szervezte meg az eseményeket”

1990 fekete marcius5

László Márton történész-levéltárost arra kértük értékelje ma, 25 év távlatából az 1990 márciusában történteket:  „25 év telt el a fekete márciusként elhíresült események óta. Annak lezárulta után frissiben megfogalmazott következtetések ma is helytállóak: még mindig az tűnik a legelfogadhatóbb magyarázatnak, hogy a munka nélkül maradó Securitate apparátusa szervezte meg az eseményeket, hogy ezzel igazolja, szükség van rá, és így más néven újjáalakulhatott. Ezt a következtetést támasztja alá, hogy 1990 márciusában járt le az a három hónap, ami alatt a Securitate alkalmazottai még kaptak fizetést, ez után új munkahely után kellett volna nézniük. Az új titkosszolgálat felállítása pedig közvetlenül a márciusi események után történt, az országot fenyegető veszéllyel indokolták a lépés szükségszerűségét, utalva ezzel a márciusi történésekre. Az akkori feltételezés tehát ma is helytálló, még akkor is, ha a szervezés technikai részleteiből sokat még nem ismerünk.”

„Ez volt a marosvásárhelyi magyarság utolsó közös összefogó szolidaritásélménye”

1990 fekete marcius8

„Az tény, hogy a román-magyar szembenállásnak voltak történelmi gyökerei, amelyek erősebbnek bizonyultak a decem­beri rövidéletű forradalmi szolidaritásnál, és amelyekre építve ki lehetett robbantani egy etnikai konfliktust.

1990 fekete marcius11

De látható, hogy egymásra épülő cselekmények láncolata vezetett el a fegyveres küzdelemig: technikai értelemben az eseményeket a katonai egyenruhát magukra vevő volt Securitates tisztek szervezték és irányították. Jelenlétükről például akkor tudunk, amikor a márciusi történéseket megelőző tüntetéseken a békére, párbeszédre biztató embereket „kiemelték”, elvitték a tömegből. De kellett az események elfajulásához a karhatalmi szervek passzivitása is, elég, ha a megyei rendőrség székházától párszáz méterre történt többórás ostromra, vagy a város bejáratát le nem záró katonai kordonra gondolnunk.

1990 fekete marcius10
A következményeit illetően az a körülbelül tízezres magyar tömeg, amely ekkor és emiatt vándorolt el, billentette át a marosvásárhelyi nemzetiségi arányokat. Negyedévszázad távlatából pedig még az látszik, hogy ez volt a marosvásárhelyi és környékbeli magyarság talán utolsó közös összefogó szolidaritásélménye, nemzetiségének és érdekeinek védelmében” – mondta el lapunknak a témát kutató és ismerő történész.

Share Button
Ennyien olvasták: 981

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.